Ott is gyors a változás, ahol lassú a fejlődés

Kopátsy Sándor PH 2012-03-09

OTT IS GYORS A VÁLTOZÁS, AHOL LASSÚ A FEJLŐDÉS

Soha nem gondoltam, hogy Európa keleti fele felzárkózhat. Európa négy kultúrája között csak a puritánok alkalmasak az élvonalba kerülésre, és az ott maradásra. Már a mediterrán kultúra is segítségre szorul, hogy nagyon ne maradjon le, a kelet-európai, a nagycsaládos, az ortodox keresztény pedig eleve alkalmatlan.

Történelemszemléletemben az egyik iránytű, hogy a kiscsaládos társadalom eleve fölényben van a nagycsaládossal szemben. Az előbbi fölénye elsősorban öt területen jelentkezett.

- 1. A kiscsaládos rendszerben fele akkora a gyermekvállalás, ezért lassabban szaporodik. Minden osztálytársadalomban a túlnépesedés volt a legnagyobb veszély. Ezt legjobban a nyugat-európai középkor jobbágyrendszere oldotta meg.

- 2. A kiscsalád az első olyan társadalmi sejt, amelyikben a családfő az értéktermelő, a döntéshozó személy. A nagycsaládban más dolgozik, mint aki döntést hoz.

- 3. Az új befogadására a kiscsalád alkalmasabb. Ezzel magyarázható, hogy a Nyugat felemelkedését szülő szellemi forradalmak, a nyugati kereszténység, az agrártechnikai forradalom, a reneszánsz, a reformáció, a felvilágosodás Európa keleti felén nem talált befogadásra.

- 4. A marxizmus csak a kiscsaládos térségben lett kellően rugalmas. Európa keleti felén dogmatikus vallássá vált.

- 5. A hidegháború után csak a kiscsaládos Európa lett demokratikus. Kelet-Európa a politikai demokráciára alkalmatlannak bizonyult.

Ezek jártak az eszembe, amikor Putyin harmadszori elnökké választása alkalmával megnéztem, hogy mi, hogyan változott meg 2000-2011 között Oroszországban.

Azt látom, hogy óriási változások történtek, de a társadalom ennek ellenére alig változott.

1. Az egy lakosra jutó nemzeti jövedelem, fogyasztói áron, 7 ezerről, 17 ezerre nőtt. Ilyen növekedés Európa nyugati felén is imponáló. A látványos eredmény mögött azonban két tény játszotta a fő szerepet.

- A nemzeti jövedelem növekedésének jelentős hányada a megdrágult nyersanyagoknak áremelkedéséből fakadt. Nem a munkából származó értéknövekedés, hanem bányajáradék.

- Csökken a lakosság. Az egy lakosra jutó nemzeti jövedelem és nemzeti vagyon növekedése gyorsabb, mint Indiában, vagy Brazíliában. Bizonyíték arra, hogy a lakosságcsökkenése jelentősen megkönnyíti az egy laksora jutó eredmény javulását.

Ha e két tényezőt kikapcsolnánk, Oroszország lemaradása látványossá válna. Elég arra gondolni, hogy a másik két pravoszláv utódállam, Ukrajna és Fehér-Oroszország előtte járna. Kiderülne, hogy Európa keleti felén hatékonyabb felépítmény a politikai diktatúra. A két utóbbi diktatúra az ENSZ adatai alapján, a várható életkor és az iskolázottság tekintetében megelőzi Oroszországot.

2. Az ezer lakosra jutó gépkocsik száma megháromszorozódott. Ez is óriási változás, ebben is a felzárkózás jelentkezik, aminek jelentős lesz a tudatra való hatása. Ezzel hasonló hatása lesz annak is, hogy az országot elhagyó turizmus megkétszereződött.

3. Az internet használók száma ötvenszeresre nőtt. E mögött a bolsevik rendszer iskoláztatási eredménye áll. A szovjetrendszerről el kell ismerni, hogy az iskolázottságban sokkal jobban teljesített, mint a gazdaságban, és főleg a lakosság viselkedési kultúrájában.

4. A luxuscikkek fogyasztása tizenegyszeresre nőtt. Ezer éve az orosz társadalomban nemcsak viszonylag, de még a gazdag országokhoz is, nagyon gazdagok voltak a gazdagok. Ezt mutatja az is, hogy a dollármilliárdosok száma Moszkvában nagyobb, mint bármelyik gazdag ország fővárosában.

5. Egyetlen biztatóadat, hogy az IKEA üzletek száma tizenötszörösére nőtt. Ez azt jelenti, hogy a lakáskultúra széles körben fejlődik.

Mind az öt adat azt mutatja, hogy ebben a tizenegy évben is nagyobb társadalmi változások történtek Oroszországban, mint valaha a történelme során. Ezek természetesen, nem múlnak el jelentős tudati változások nélkül. Ugyanakkor azt is látni fogjuk, hogy a változás csak az orosz életben történt, de ezzel sem kerül közelebb az orosz lakosság viselkedési kultúrája a nyugati puritanizmushoz. Ahogyan a görögök, portugálok, dél-olaszok már túl vannak hasonló változásokon, de ezzel nem lettek hasonlóbbak a finnekhez.

A Szovjetunió népei közül az észtek hiába éltek elnyomottan az oroszok által uralt Szovjetunióban, skandinávok maradtak, és két évtized múlva azokkal hasonulnak.

A jelenkor nagy tanulsága, hogy a lakosság viselkedési kultúrája alépítményként viselkedik. Ma a norvégok a leggazdagabbak, mert a legpuritánabbak. A mediterrán, vagy az ortodox népek lehetnek bármilyen gazdagok, változnak ők is a gyorsan változó korral, de ettől nem kerülnek közelebb a norvégokhoz.

Nem nehéz megjósolni, hogy száz év múlva minden kultúra népe alapvetően másként fog élni, de a puritán nyugati és a konfuciánus távol-keleti népekhez képest egyre jobban lemaradnak.