Kopátsy Sándor EH 2018 07 20
A jelenkori fejlett
társadalmak jövedelem elosztása
Harari könyvhöz
Harari nem hangsúlyozza azt a
tényt, hogy a jelenkor fejlett társadalmai miben térnek el a megelőző
tőkésosztály társadalmaitól.
Az alapvető változás annak köszönhető, hogy az osztálytársadalmak
mindegyike túlnépesedő volt, a jelenlegi fejlettekben pedig még a létszám
tartása sincs, belő forrásból biztosítva. Az emberiség jelenleg két egymástól nagyon eltérő társadalomban él.
A puritán társadalmakban vagy spontán leállt a túlnépesedés, vagy erőszakkal
állították le. Ugyanakkor az emberiség nagyobb fele nemcsak változatlanul
túlnépesedő maradt, hanem a lakossága minden megelőző osztálytársadaloménál
gyorsabban növekszik. A termelő
társadalmak mindegyikét a túlnépesedés jellemezte, ami ellen mindegyik a
szervezett halálokozásra kényszerült. Bármennyire minden
osztálytársadalomra jellemző volt a szervezett halálokozás, a társadalomtudósok
nem keresték ennek az okát. Annak ellenére, hogy minden osztálytársadalom
szervezetten fokozta a lakosság nagy többségének a nyomorát, fel sem vetődött,
hogy mi volt ennek az oka. A viszonylag korai elhalálozások elsődleges oka a
lakosság nagy többségének mély nyomora, mindenekelőtt a gyenge táplálkozás.
Ugyanakkor a néhány százalékos uralkodó osztály fogyasztási igénye feletti
jövedelmet élvezhetett. Ezt bizonyította a tény, hogy az uralkodó osztályok
kincsfelhalmozók voltak, a megtermelt nemzeti jövedelemnek jelentős hányadából
haszontalan kincseket halmoztak fel. Minden öntözéses gabonatermelő társadalom
máig csodált nem hasznosított építményeket, kincseket halmozott fel.
Ennek a folyamatnak a leginkább
ismert példája Egyiptom volt. Szinte a semmiből nagyon gyorsan megoldotta a
Nílus árterületének öntözését. Ismereteim szerint az volt az első olyan
öntözéses gabonatermelő kultúra, amelyik számára nagyobb építkezések nélkül
azonnal öntözni tudták a Nílus árterületét.
Ugyan a többi önözéses kultúra is csak annak köszönhetően vált
megvalósíthatóvá, hogy a felmelegedés hatására annyi jég olvad el, ami a
tengerek szintjét mintegy 70 méterrel megemelte, ezzel a folyamok torkolatát
ennyivel visszaduzzasztotta. Ez természetesen azzal is járt, hogy a korábban a
tengerszint felett csak 70 méterrel magasabb szárazföldeket ellepte a tenger.
Ez bármennyire egyértelmű tény, az emlékezet a vízözön pusztításáról beszél. Ez
ugyan cáfolhatatlan, de soha nem tették hozzá, hogy az öntözéses gabonatermelést csak tette lehetővé, hogy a tengerekbe
ömlő folyók 70 méterrel vissza lettek duzzasztva. Vagyis, ha nem melegedik
fel a klíma, ha az elolvadt jég és hó nem duzzasztja fel a tengerek szintjét,
talán még ma is gyűjtögetésből élhetnénk.
A sok vízügyi szakembernek eszébe sem jut, mi történt volna, ha mintegy
tízezer éve nem történik egy viszonylag jelentős felmelegedés. Jelenleg is
folyik egy sokkal kisebb felmelegedés, aminek következtében a tengerszintnek
legfeljebb néhány méteres emelkedésére lehet számítani. Ez következik abból,
hogy ma sokkal kevesebb jég és hó elolvadásával kell számolni, mivel ez ma
tized annyi sincs, mint a jégkorszak idején volt. Ugyanakkor ezerszer annyian, és ezerszer fejlettebb technikával
rendelkezve vagyunk képesek a tizedénél is kisebb tengerszint emelkedése ellen
védekezni.
Életem talán legnagyobb
felismerése Ausztráliában ért, 1985-ben az őserőben. Arra döbbentem rá, hogy
ott az egyszikű növények és erszényes állatok térségében vagyok, ahol ott tart
a biológiai fejlődés, ahol 70 millió évvel korábban Ausztrália még Afrikához
tartozott, és a biológiai fejlődés Afroázsiában óriási lépéseket tett, de
Ausztráliában szinte a kontinens felfedezéséig szinte csak annyi változás
történt, hogy fajunk néhány tagja idetévedt mintegy 40 ezer éve. De ezek itt
viszonylag elszaporodtak, de azok sem fejlődtek.
Felvetődött a kérdés: Miért állt
ezen a kontinensen a biológiai fejlődés? Egyetlen válasz lehetséges: Azért,
mert az a kontinens viszonylag közel volt az egyenlítőtől, és viszonylag izolált
volt a földünkön törtnő éghajlati változásoktól.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése