Megszűnt a Népszabadság

Kopátsy Sándor                 PP                   2016 10 09

Megszűnt a Népszabadság

A Népszabadságnak és elődjének kezdettől fogva napi olvasója voltam. Kötelességszerűen olvastam mindaddig, amíg a marxisra pártnak politikai szerepe volt. Ez a szerep a rendszerváltás óta egyre sorvadt. Mára már nyoma sem maradt. Az újság szakmai színvonala még ennél is jobban csökkent. Utóbb már szégyelltem belenézni. Ennek ellenére váratlanul ért, hogy ezt a kiadója is tudomásul vette, és a lapot megszűntette. Nem nekem kell lemondanom.

Móricz Zsigmond tanítványa vagyok, az ő jelmondatát vallom. Ne politizálj, építkezz! Megelégszem azzal, hogy belenézek egy angol, vagy német hírcsatorna műsorába. Egyelőre a magyar belpolitikában fordulat nem várható. A baloldalnak sikerült olyan mértékben ellenéket játszani, hogy a Fidesz és a Jobbik egymásra találjon, és sokáig megönthetetlen legyen a jobboldali koalíció. A Népszabadság olyan primitív módon személyeskedett, ami kabarévá vált. Matolcsyt, a jegybank elnökét olyan személyeskedő vitával akarta Orbánról leválasztani, amiről nem volt fogalmam. Mással sem foglakozott, mint Matolcsy magánéletével, de egyetlen kritikai hangot sem talált a Jegybank politikájával szemben. Az ugyanis Matolcsy vezetése alatt, először a rendszerváltás óta, gyökeresen szakított az EU brüsszeli vezetésnek liberális politikájával. Magyarország az elsőként fordult szembe az EU liberális gazdaságpolitikájával. E nélkül ugyanis nem lehet még az EU létét sem megmenteni. Halálra ítélt ugyanis az a liberális gazdaságpolitika, ami csak a tagok élcsoportjának felel meg, és ami a nem puritán erkölcs, és kevésbé fejlett tagok számára visszaesést okoz.

A liberális gazdaságpolitikával, mindenekelőtt az euró övezettel tönkretett tagok nem tiltakozhatnak, mivel az Euró övezetből nem lehet kilépni. Ez nemcsak államcsőddel járna, de Németország is arra kényszerült, hogy életben tartsa a fizetésképtelen tagállamokat, mert a legnagyobb veszteség ezt az országot érné.

A vámuniónál mélyebb együttműködés ugyanis az EU tagsága többsége számára öngyilkosságot jelent. Ezt ugyan a Jegybank így nem fogalmazta meg, de azzal, hogy az EU tagállamok nemzeti szuverenitásához ragaszkodik, ezt célozza meg.

Másnap reggel már meg sem jött az újság.

A Népszabadság felszámolásával megszűnt valami, ami a szovjet megszállással kezdődött. Volt az állampárt és a hivatalos szócsöve. A magyar Pravda. A rendszerváltással ugyan megszűnt az állampárt, de fennmaradt az MSZP újságának számító Népszabadság. Mára az MSZP csak a harmadik párt lett, a nagyon erős közép-jobb Fidesz és a második párt rangját elnyerő szélső-jobb Jobbik mögött. Már azt sem lehetett tudni, hogy az MSZP-t mennyire képviseli a Népszabadság. Ha képviselte volna, akkor sem vihette volna többre, mint egy szűk társadalmi rétegre támaszkodó újság a két nagyobb árnyékában. Ráadásul a lap főszerkesztőjének sem volt sem a marxista értelmiségiek, sem a hívő marxisták között súlya.

Előttem a színvonala akkor vált bosszantóvá, amikor az Orbántól hisztérikusan megszabadulni akaró szerkesztőség az MNB elnökének, Matolcsy Györgynek a magánéletében való turkálást tekintette központi faladatának. Nem is az a baj, hogy az ilyen pletykát is leközli, hanem az, hogy e mellett a Jegybank működéséről szót sem ejt. Nem veszi tudomásul, hogy az ország számára nem a Matolcsy magánélete a fontos, hanem a jegybank politikája. Az pedig az EU életében először veti fel, hogy a tagállamok szuverenitása maradjon meg. A pénzkibocsátás, a nemzeti valuta árfolyama, a foglalkoztatás megoldása, a tagállamok belügye. Magyarországnak az EU tagsága óta csak olyan bankelnökei voltak, akik az EU fejlett tagországainak megfelelő liberális pénzpolitika hívei voltak. Ők a felelősek a magas jegybanki kamatért, a viszonylag kemény forintért, az eladósodásért, az alacsony foglalkoztatásért. Ezt a Matolcsyi által vezetett MNB következetesen felszámolta, hagyta leértékelődni a forintit, csökkentette a jegybanki kamatot, finanszírozta a vállatok hiteligényét.

A Népszabadság szerkesztősége vagy nem ismerte fel ennek a jótékony hatását, vagy erre nem is volt képes.

Ezzel az újsággal nem sokat veszít a magyar társadalom. Ugyanakkor a helyi újság jó hírt közöl. Jelenleg 5.5 millió mobiltelefon előfizető van, hat év alatt négyszeresére nőtt a számuk. Az elmúlt évben 600 ezerrel.

Ez az ország jobb újságokat is érdemelne.