Megindult a liberalizmus elleni támadás

Kopátsy Sándor EG 2011-11-18

MEGINDULT A LIBERALIZMUS ELLENI TÁMADÁS

Egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy a Nyugat közvéleménye elfordul a megelőző negyven év liberalizmusától. Kísértetiesen ismétlődik a múlt század világgazdasági válságát követő liberalizmus ellenesség. Ezt akkor a fasizmus előretörése jellemezte, ma ugyan, nyolcvan évvel később egészen más fejlettségi szinten, és a fasizmus hibájából tanulva egészen más programokkal, de teret hódit a liberalizmus ellenes közhangulat.

A történelmi ok azonban nagyon hasonló. Akkor is, most is csődöt mondott a liberalizmus. Akkor a tőkés osztálytársadalmakban folytatott liberális politika mondott csődöt, most a már osztálynélkülivé vált, sokkal fejlettebb és gazdagabb társadalmak liberális politikája jutott csődbe.

Nemcsak a politikai elit, de a társdalom tudományok sem veszik tudomásul, hogy negyven éve a fejlettebb Nyugati mellett elhúz a Távol-Kelet. A közvélemény ugyan nem kap erről beszámolót, de ösztönösen érzi, hogy baj van, és fokozódó elégedetlenséggel, egyre inkább türelmetlenséggel nézi a kudarcos liberális uralmat.

Az 1929-es válság még nem veszélyeztette a Nyugat gazdaági és társadalmi hegemóniáját, csak azt érezték a tömegek, főleg a fél-perifériákon, hogy a liberális politika ellenük dolgozik. Tizenöt évvel a válság után, a fél-perifériák szinte minden államában fasiszta rendszerek kerültek hatalomra.

Előbb a mediterrán országokban sorra hatalomra kerültek fasiszta pártok.

Közép-Európában ugyan már a háború után bontakoztak. Elsősorban Lengyelországban és Magyarországok. A 30-s évek elején aztán korlátlan uralomra került a nácizmus, és ezzel elszabadult a Német Birodalom és a Szovjetunió közti térségben a szunnyadó fasizmus, és minden államban, Csehországtól eltekintve, a lakosság támogatásával és náci segítséggel fasiszta rendszerek kerültek hatalomra.

Latin-Amerika leggazdagabb állama Argentína is fasiszta lett.

A Távol-Keleten Japánban is, ha nem is fasisztának nevezett, de minden elemében fasiszta diktatúra aratott sikereket.

Ha a fasizmus helyett, a fél-perifériák társadalmi rendszerét azzal hozzuk közös nevezőre, hogy liberalizmus ellenes, nacionalista politikai diktatúrák voltak, akkor azt mondhatjuk, hogy a fél-perifériákon a közvélemény támogatásával uralomra került a liberalizmus ellenes politikai és az állami gazdaságirányítás.

A liberalizmus ellenesség közös jellemzője volt mind a jobb-, mind a baloldalnak. Szerencsére, a két szélsőség nem találkozott. A történelem egyik nagy titka, hogy mi lett volna, ha a fasiszták és a bolsevikok szövetkeznek. Azt csak Hitlernek köszönhetjük, hogy nem jött léte ilyen összefogás.