Kopátsy Sándor EH 2019 04 25
Az utókor nem a vezetők viselkedése alapján értékel
A közelmúltban az interneten felháborodottan tiltakozott
valaki azért, hogy Dobrév Klára, Gyurcsány Ferenc felesége,
Apró Antal lánya a Demokrata Fórumban politikai vezető
szerepet vállalt. A kritikusa ugyan azt meg sem említi, hogy
a vádlott, Dobrév Klára mit követett el, elégnek tartották,
hogy a szülei embertelen cselekedeteit ellene felrótták.
Társadalomtudósként elítélek minden ilyen jellegű értékelést.
Sajnos, a történészek sem az eredményt, hanem a
cselekedeteket erkölcsi megítélése alapján ítélkeznek.
Ahogyan társadalomtudós lettem, azonnal keresni kezdtem
azokat a mércéket, mutatókat, amelyek objektíveknek
bizonyulnak.
Szerencsém volt abban, hogy egy olyan zsidó gyermekorvos volt
az egészségügyi ismeretek tanára, aki a világon először a
besorolt katonák testmagaságával mérte a társadalmak
teljesítményét. A kiegyezéstől kezdve mérte a Kaposvári
gyalogezred besorozott katonáinak a testmagasságát. Ebből
kiderült, hogy az általam gyűlölt Horthy rendszer is jobb
volt, mint a Trianon előtti Magyarország. Ez győzött meg
arról, hogy a Horthy rendszer népoktatása, a tanyákon és a
nagybirtokokon felnövő gyerekek iskolát kaptak. Számomra
ugyan Klebelsberg antiszemitizmusa kártékony, de az
analfabetizmus felszámolása pozitív történelmi tettje volt.
Ma a testmagasság mérése köztudottan tudományos mérce, de
nagyon kevesen tudják, hogy ezt a kaposvári zsidó
gyermekorvosnak köszönhetjük.
Hamarosan arra is felfigyeltem, hogy Finnországban 1938 óta
mérik az újszülöttek testének súlyát, hosszát, és a
koponyájuk körméretét, és ötévenként mérték az
iskolázottságukat, a keresetüket, az adófizetésüket. Ebből
kiderült, hogy az újszülöttel kihordásának a minősége
jelentősen befolyásolja az életteljesítményüket. Ennek
ellenére a koraszülöttek életének megmentésére százszor
annyit költ az egészségügy, mint a jó kihordások
jutalmazására. Gyermekkorom falujában a sikertelen életűket
hét hónapra születetteknek minősítették.
Tizenöt éve az Egyesült Államokban mérik a négy éves
gyermekek szókincsét, és bebizonyosodott, hogy a 18 éves kori
iskolázottság elsősorban a négy éves korig szerezett
szókincstől függ. A következő generáció értéke a bölcsödében
és az óvodában, vagyis az iskolába kerülés előtt dől el.
A második világháború után az ENSZ statikusai három adat
alapján, az egy laksora jutó jövedelem, a várható életkor és
az átlagos iskoláztatás alapján rangsorolják a tagállamokat.
Ezzel mérve a tíz legfejlettebb társadalom sorrendje:
2
Norvégia, Dánia, Kanada, Svédország, Finnország, Svájc,
Ausztrália, Új-Zéland, Hollandia és az Egyesült Államok.
Ennek ellenére egyetlen ENSZ tagállam kormánya nem ezzel méri
az országa sikerét. Ezért aztán egyetlen jelenkori történész
sem elemzi, miért van az országuk hátrább rangsorolva.
A magyar kormányok sem elemzik, hogy miért voltunk mi a
hidegháború alatt a legvidámabb barakk. Még kevesebb szó esik
arról, hogy a Szovjetunió szétesése óta miért teljesít hat
csatlós ország jobban, mint mi.
A Rákosi rendszernek is csak a hibáiról beszélünk, de meg sem
említjük, hogy akkor nőtt a leggyorsabban a besorozott
katonák létszáma, hogy a népi kollégiumokban felnevelt
diplomások négyötöde a családja első diplomás tagja. Első
olyan ország vagyunk, amelyikben két népi kollégium diákjai
kétharmados többségben vannak a törvényhozásban. Egy hónap
múlva lesznek az EU választások, ahol országunk szuverenitása
lesz a legerősebb.
Nem Dobrév Klára védelmét tartottam célomnak, de nem azért,
mert a szülei, férje módszereit visszasírom, hanem azért,
mert a hazám sorsát tartom az elsődlegesnek.
Az utókor nem a vezetők viselkedése alapján értékel
A közelmúltban az interneten felháborodottan tiltakozott
valaki azért, hogy Dobrév Klára, Gyurcsány Ferenc felesége,
Apró Antal lánya a Demokrata Fórumban politikai vezető
szerepet vállalt. A kritikusa ugyan azt meg sem említi, hogy
a vádlott, Dobrév Klára mit követett el, elégnek tartották,
hogy a szülei embertelen cselekedeteit ellene felrótták.
Társadalomtudósként elítélek minden ilyen jellegű értékelést.
Sajnos, a történészek sem az eredményt, hanem a
cselekedeteket erkölcsi megítélése alapján ítélkeznek.
Ahogyan társadalomtudós lettem, azonnal keresni kezdtem
azokat a mércéket, mutatókat, amelyek objektíveknek
bizonyulnak.
Szerencsém volt abban, hogy egy olyan zsidó gyermekorvos volt
az egészségügyi ismeretek tanára, aki a világon először a
besorolt katonák testmagaságával mérte a társadalmak
teljesítményét. A kiegyezéstől kezdve mérte a Kaposvári
gyalogezred besorozott katonáinak a testmagasságát. Ebből
kiderült, hogy az általam gyűlölt Horthy rendszer is jobb
volt, mint a Trianon előtti Magyarország. Ez győzött meg
arról, hogy a Horthy rendszer népoktatása, a tanyákon és a
nagybirtokokon felnövő gyerekek iskolát kaptak. Számomra
ugyan Klebelsberg antiszemitizmusa kártékony, de az
analfabetizmus felszámolása pozitív történelmi tettje volt.
Ma a testmagasság mérése köztudottan tudományos mérce, de
nagyon kevesen tudják, hogy ezt a kaposvári zsidó
gyermekorvosnak köszönhetjük.
Hamarosan arra is felfigyeltem, hogy Finnországban 1938 óta
mérik az újszülöttek testének súlyát, hosszát, és a
koponyájuk körméretét, és ötévenként mérték az
iskolázottságukat, a keresetüket, az adófizetésüket. Ebből
kiderült, hogy az újszülöttel kihordásának a minősége
jelentősen befolyásolja az életteljesítményüket. Ennek
ellenére a koraszülöttek életének megmentésére százszor
annyit költ az egészségügy, mint a jó kihordások
jutalmazására. Gyermekkorom falujában a sikertelen életűket
hét hónapra születetteknek minősítették.
Tizenöt éve az Egyesült Államokban mérik a négy éves
gyermekek szókincsét, és bebizonyosodott, hogy a 18 éves kori
iskolázottság elsősorban a négy éves korig szerezett
szókincstől függ. A következő generáció értéke a bölcsödében
és az óvodában, vagyis az iskolába kerülés előtt dől el.
A második világháború után az ENSZ statikusai három adat
alapján, az egy laksora jutó jövedelem, a várható életkor és
az átlagos iskoláztatás alapján rangsorolják a tagállamokat.
Ezzel mérve a tíz legfejlettebb társadalom sorrendje:
2
Norvégia, Dánia, Kanada, Svédország, Finnország, Svájc,
Ausztrália, Új-Zéland, Hollandia és az Egyesült Államok.
Ennek ellenére egyetlen ENSZ tagállam kormánya nem ezzel méri
az országa sikerét. Ezért aztán egyetlen jelenkori történész
sem elemzi, miért van az országuk hátrább rangsorolva.
A magyar kormányok sem elemzik, hogy miért voltunk mi a
hidegháború alatt a legvidámabb barakk. Még kevesebb szó esik
arról, hogy a Szovjetunió szétesése óta miért teljesít hat
csatlós ország jobban, mint mi.
A Rákosi rendszernek is csak a hibáiról beszélünk, de meg sem
említjük, hogy akkor nőtt a leggyorsabban a besorozott
katonák létszáma, hogy a népi kollégiumokban felnevelt
diplomások négyötöde a családja első diplomás tagja. Első
olyan ország vagyunk, amelyikben két népi kollégium diákjai
kétharmados többségben vannak a törvényhozásban. Egy hónap
múlva lesznek az EU választások, ahol országunk szuverenitása
lesz a legerősebb.
Nem Dobrév Klára védelmét tartottam célomnak, de nem azért,
mert a szülei, férje módszereit visszasírom, hanem azért,
mert a hazám sorsát tartom az elsődlegesnek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése