Kopátsy Sándor PG 2019 04 30
Az emberi fejlettségi index nem a legjobb mutató
Harari
Az ENSZ a második világháború óta az élenjár a tagországi
társadalmi fejlettségének mérésében. Az egyik legjobb
mutatója az emberi fejlettségi index. A másik sokat
emlegetett mutatója a magyarul rossz értelmű rövidítés, a
PISA, ami az oktatás színvonalának mércéje. Magyarország a
HDI, vagyis a Human Development Index alapján viszonylag jól,
a 45. helyen áll. A PISA, vagyis az oktatási rendszerünk
mutatója már kedvezőtlenebb, mert a közoktatásunk nagy
többsége állami, illetve az állam oktatáspolitikája
felügyeli. Néha egyetlen adat önmagában is sokat mond. Tegnap
olvastam, hogy a Dél-afrikai Köztársaságban a tíz éves
korosztály 80 százaléka képtelen megérteni a leírt szöveget.
Ez sokat mond annak, aki tudja, hogy ennek az ország
lakosságának 80 százaléka afrikai néger, és ezek többsége
ilyen képzettségű. Az egyötöde európai és indiai, akiknek
nincs politikai súlyuk a választásokon.
Éppen az Egyesült Államok példája bizonyította nekem, hogy a
vegyes kultúrájú lakosság nagy hátrány. A Nyugat négy angol
gyarmatból lett ország egymáshoz viszonyított fejlettségi
rangsora: Kanada, Ausztrália, Új-Zéland és az USA. Ennek
egyetlen oka van, hogy az USA lakosságában a másik háromhoz
viszonyítva, a legmagasabb a latin-amerikaiak és az afrikaiak
aránya. Ezek visszatartó erejét nem képes ellensúlyozni az a
tény, hogy az USA-ban élnek a legjobban a puritán népek.
Ennek ellenére állíja Harari, hogy az USA sokat nyert azzal,
hogy magához csatolta a máig latin-amerikai többségű déli
államokat. Azt sem fogalmazta meg egyetlen történész sem,
hogy az USA volna a legfejlettebb volt brit gyarmat, ha nem
fogadja be az ültetvényeire az afrikai rabszolgákat. Az is
sokat elárult volna, hogy a statisztikusok kimutatják, hogy
az USA-ban élnek a legjobban mind a puritán európaiak, mind a
latin-amerikaiak, mind az afrikai feketék.
Tegnap pedig az olvashattam, hogy a Dél-afrikai
Köztársaságban a tízévesek 80 százaléka nem érti meg az
olvasott szöveget. Ez az egyetlen adat egyértelművé teszi,
hogy ennek a bányakincsekben viszonylag leggazdagabb
országnak a jövője reménytelen. Ennek ellenére a BRICS
országokat ezzel a reménytelen országgal akarták
kiegészíteni.
A demokrácia, vagyis az általános választás csak homogén
kultúrájú lakosság esetén lehet hatékony. Ezt mindennél
jobban bizonyítja a Dél-afrikai Köztársaság, ahol a lakosság
négyötöde a társadalmi fejlődésre eleve alkalmatlan, az
alkalmas egyötöde, az európai és indiai lakosságnak semmi
reménye nem lehet arra, hogy a társadalom dinamikus
2
fejlődésre, a példátlanul nagy bányajáradék hasznosítására a
hatalomra kerülhet. Nem nehéz megjósolni, hogy a Dél-afrikai
köztársaságban a fehérek vagyonát el fogják sajátítani,
aminek az lesz a következménye, hogy a nemzeti jövedelem
nagyobb felét termelő európai kultúrájú lakosság ki fog
vándorolni, mivel a sokkal gazdagabb társadalmak számára
örömmel fogadottak lesznek, vagy amerikai állampolgárokként
üzemeltetőknek ott maradnak. Azt sem nehéz megjósolni, hogy
Kínai tőke fogja birtokába venni a dél-afrikai bányákat,
amelyek hatékony működtetésére az afrikai lakosság eleve
alkalmatlan lesz.
A nagy világgazdasági változást az fogja jelenteni, hogy Kína
is gazdasági szuperhatalom lesz. Ugyanakkor Európa nyugati
fele pedig az élcsoporton belül, egyre jobban lemarad. Ennek
az elsődleges oka, hogy Németország és Franciaország
ragaszkodik a rögeszméjéhez, hogy a Szuverén Államok
Vámuniója helyett a felügyelete alatt működő Európai Egyesült
Államokat akarja létrehozni.
A minden lakos egyenjogúsága zsákutca.
Karl Marx legnagyobb tévedése az volt, hogy minden lakost
azonos jog illet meg. Nem vette tudomásul, hogy ez csak a
homogén kultúrájú társadalmakban lehet. Ezzel Max Weber sem
számolt, amikor ugyan felismerte, hogy a kultúrák társadalmi
felépítést létrehozó hatékonysága eltérő, csak a puritán
népek képesek másoknál hatékonyabb, versenyképesebb
felépítményt létrehozni, de azt nem vette tudomásul, hogy
ehhez hozzá kellett volna tenni, hogy ez azt is jelenti, hogy
ez azt is jelenti, a vegyes kultúrájú államban nem lehet
jogegyenlőség. Vagyis az élvonalba csak azok a társadalmak
kerülhetnek, amelyek lakossága kulturálisan homogén.
Európában a vegyes kultúrájú nagyhatalom a Habsburg Monarchia
volt, ami ezért esett széjjel az első világháború után. Ennek
kisebb fele az egész Kárpát Medencét uraló Magyar Királyság
lakossága volt a leginkább kulturálisan heterogén ezt az első
világháborút követő Trianoni Békeszerződés osztotta fel
etnikai elemeire.
Szinte a Habsburg Monarchia széthullásával egy időben jött
étre Európa történelmének legheterogénebb katonai
szuperhatalma a bolsevik marxista Szovjetunió, és a
kulturálisan ugyancsak a nagyon tarka balkáni népek közös
országa a bolsevik Jugoszlávia. Ezek is alig húztak ki egy
fél évszázadot. Ezzel Európa a nemzeti államok kontinense
lett.
Azt már középiskolás koromban tudomásul vettem, hogy az első
világháború után abba az irányba az előrelépések sora indult
meg Európában, ami csak 1990-re fejeződött be, az etnikai,
kulturális és vallási tekintetben heterogén alig tízmillió
négyzetkilométeres, Ausztráliával azonos nagyságú kontinens
több tucat nemzeti állammá osztódott.
3
Azt csak lassan vettem tudomásul, hogy a négy óceánon túli
nyugati állam, az Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália és Új-
Zéland társadalmi fejlettsége közti nem nagy különbség, e
négy állam homogenitásának okán alakult ki.
A Kárpát Medence Trianon előtti történelme.
A magyar történészek nem véletlenül hangsúlyozzák, hogy a
Kárpát Medence föld- és vízrajzi egység, mert etnikai
tekintetben mindig azért marat le, mert politikai tekintetben
Csak a magyar katolikusok uralom alatta volt, annak ellenére
a lakossága kultúrában, vallásban, gazdagságban és
iskolázottságban mindig nagyon heterogén volt. Az ugyan a
honfoglalás óta egyértelmű, hogy a legnagyobb népességű
etnikum a magyarság volt, de ennek ellenére, hogy a magyar
többség csak a területének felén volt. Az ország területének
leginkább vegyes etikumú harmada, Erdély ugyan csak az oszmán
megszállás idején lett viszonylag független Erdélyi
Fejedelemség, amiben a nyugati keresztények vallásszabadsága
biztosított volt.
Erdélyt a máig csak pozitíven ünnepelt 1848. március, 15.-
énvesztettók el, amikor követeléseink között szerepeltettük
az Uniót Erdéllyel. Ez alatt azt értettük, hogy Erdély a
Magyar Királyság szerves része legyen, amiben a szászok sok
évszázados jogát ebben a térségben is elvontuk. Máig nem
akadt egyetlen magyar történész, aki bevallotta volna, hogy
ezzel Erdély elvesztését tettük sínre. Nemcsak a legnagyobb
erdélyi etikum lett kizárva politikai és vallási tekintetben,
de a leggazdagabb, leginkább polgárosodott szászság is.
A finn csoda alapja.
A finneket nem azért szeretem, mert rokonaink, hanem azért,
hogy ők az elmúlt száz évben Európa legsikeresebb népe.
A sikereinek a gyökerei a reformációig nyúlnak vissza. Velünk
párhuzamosan spontán lutheránusok lettek, és azok maradtak. A
magyar történelem egyik legnagyobb vesztesége, hogy a már
többségben protestáns lakosságot sikerült a Habsburgoknak
erőszakkal visszakatolizálni. A finnek viszont következetesen
protestánsok maradtak, nemcsak a vallásuk teológiáját értve
ez alatt, hanem a reformáció szellemét is értve alatta.
Szinte a Mohácsi Csatával egy időben törvénybe foglalták,
hogy csak azok a nemesek élhetnek előjogaikkal, akik tudnak
írni és olvasni. Ismereteim szerint egyetlenek voltak, akik
abban a tekintetben is protestánsok voltak, hogy a
reformációval együtt jár az iskolázottság.
Ez nagyon egybevágott azzal, amikor azt mondtam a Mohácsi
Csatáról, hogy ott az analfabéta magyarok harcoltak az
iskolázott oszmánokkal. E helyett írta a mi Arany Jánosunk a
Mohácsi Csatáról: „Tomori, te büszke vezér, mért hagytad el
érseki széked? Nem halt volna hazánk büszke virága veled.”
4
A finneket külön megszerettem, amikor a második világháború
előtt sikeresen fegyverrel álltak szembe Sztálin bolsevik
serege tízszeres hadseregével. A háború alatt törvényt hoztak
arra, hogy az anyákat a magzatuk minél eredményesebb kihordás
után hozzák a világra. Minden újszülött négy adatát
rögzítették, a testsúlyúkat, a testük hosszát és a koponyájuk
körméretét. Ötévenként felmérték, hogyan hatott a jobb
kihordás a teljesítményükre, mekkora volt a várható
életkoruk, mekkora az iskolázottságuk, mennyi adót fizettek.
Az első korosztály 90 éves, nem ismerem, hányan élnek, de
magzatok kihordási teljesítménye lélegzetelállító.
Bebizonyosodott, hogy a következő generáció teljesítménye
jobban függ a kihordástól, mint a politika minőségétől, a
választási eredményektől. Ennek ellenre a kihordás minőségét
egyetlen országban sem jutalmazzák, de százszor annyit költ
az egészségügy a koraszülöttek megmentésére, mint a jó
kihordó anyák jutalmazására.
Csak az első két osztályt jártam falusi iskolába, de a
tudtomban megmarat, hogy a sikerteleneket a falusi pletyka
hét hónapra születetteknek hívja.
Nemcsak a közvélemény, de a politikai elit sem tud róla, hogy
az Egyesült Államokban a négyévesek szókincsét mérik. Most
jeletek meg az érettségizők első eredményei, semmitől nem
függ jobban a 18 éves korúak iskolai eredménye, mint a négy
évesek szókincsétől. Ezt megismerve ismét a nép egészséges
ösztönét csodálom. Amióta mérik a használt szavak számát, ezt
szókincsnek hívják, de a tudomány csak most tekinti valóban
kincsnek.
Ezt a kincsek az Egyesült Államokban fedezték fel, és
tudtommal eddig csak Dél-Korea és Szingapúr vette át. A
jelenlegi magyar kormány elsődleges feladatának tekinti a
minél több gyermekvállalását, de eszébe sem jut, hogy
százszor fontosabb a következő generáció minősége, mint a
száma.
Ezt mindennél jobban bizonyítja a kínai egyetlen
gyermekvállalhatóság. Ott minden sikeres országhoz
viszonyítva is háromszor gyorsabban nő 1.990 óta az egy
lakosra jutó jövedelem, a vagyon, a várható életkor, és az
iskolázottság.
A minden állampolgárnak egyforma súlyú szavazata.
Ez nem kisebb ostobaság, mint a minden polgárnak egyforma
jövedelme legyen. Ezt a bolsevik marxisták úgy értelmezték,
hogy mindenkinek egyforma joga van titkosan szavazni, de azt
csak a korlátlan politikai hatalmú párt dönti el, hogy a
szavazásokon csak egyetlen pártra lehet szavazni. Ennek
ellenére a marxista diktatúrák száz éves szereplése nem volt
sikertelen, de sikeres sem volt. Az első nagyon sikeres
marxista diktatúra a kínai, de az is csak az óta, hogy a
gazdaságot piaci módon működteti, a túlnépesedését pedig
5
leállította. A harmadik feltétel az, hogy Kínai puritán
nemzeti állam, ahol a munkaerő az árához viszonyítva nagyon
hatékonyan működik, a szülők pedig több ezer éve fontosnak
tekintik a gyerekeik iskolázottságát. Ez pedig ott a legjobb,
ahol csak egyetlen gyermeket vállalhatnak.
Ezt egyetlen állam nem vette tudomásul, hogy magas
gyermekvállalás, 1-2 ezreléknél gyorsabb népszaporulat eleve
kizárja az egy lakosra jutó eredményességet, kivéve Kínát, de
ez is csak 1.990-ben. A szülők azonban annál inkább. Ahogyan
a fogamzásgátlásnak köszönhetően a szülők fogamzásgátlókhoz
juthatnak, a gyermekvállalás a tört részére csökkent, nemcsak
sokkal kevesebb, de jó tíz évvel későbbre tolódott.
Az emberi fejlettségi index.
Ez az index alapvető hibája, hogy a ténylegesnél kisebbnek
mutatja a lakosság viselkedését magyarázó különbéget. A
rangsor első 58 országa között Norvégia 0.953, az 58.
Kazahsztáné 0.800, vagyis alig 20 százalék. Ekkora különbég
nem indokolná a tapasztalható munkaerőmozgást. A külföldön
élést a bérek és a járulékok vásárlóereje sokkal inkább
igazolja a tényeket.
Jelenleg a magyar munkaerő ötöde dolgozik a nálunk fejlettebb
EU tagállamokban ahol a bérek színvonala háromszor, négyszer
magasabb, mint itthon. Ekkora jövedelemkülönbség kellett
ahhoz, hogy a munkások ötöde ne külföldön vállaljon munkát.
Az emberi fejlettségi index nem a legjobb mutató
Harari
Az ENSZ a második világháború óta az élenjár a tagországi
társadalmi fejlettségének mérésében. Az egyik legjobb
mutatója az emberi fejlettségi index. A másik sokat
emlegetett mutatója a magyarul rossz értelmű rövidítés, a
PISA, ami az oktatás színvonalának mércéje. Magyarország a
HDI, vagyis a Human Development Index alapján viszonylag jól,
a 45. helyen áll. A PISA, vagyis az oktatási rendszerünk
mutatója már kedvezőtlenebb, mert a közoktatásunk nagy
többsége állami, illetve az állam oktatáspolitikája
felügyeli. Néha egyetlen adat önmagában is sokat mond. Tegnap
olvastam, hogy a Dél-afrikai Köztársaságban a tíz éves
korosztály 80 százaléka képtelen megérteni a leírt szöveget.
Ez sokat mond annak, aki tudja, hogy ennek az ország
lakosságának 80 százaléka afrikai néger, és ezek többsége
ilyen képzettségű. Az egyötöde európai és indiai, akiknek
nincs politikai súlyuk a választásokon.
Éppen az Egyesült Államok példája bizonyította nekem, hogy a
vegyes kultúrájú lakosság nagy hátrány. A Nyugat négy angol
gyarmatból lett ország egymáshoz viszonyított fejlettségi
rangsora: Kanada, Ausztrália, Új-Zéland és az USA. Ennek
egyetlen oka van, hogy az USA lakosságában a másik háromhoz
viszonyítva, a legmagasabb a latin-amerikaiak és az afrikaiak
aránya. Ezek visszatartó erejét nem képes ellensúlyozni az a
tény, hogy az USA-ban élnek a legjobban a puritán népek.
Ennek ellenére állíja Harari, hogy az USA sokat nyert azzal,
hogy magához csatolta a máig latin-amerikai többségű déli
államokat. Azt sem fogalmazta meg egyetlen történész sem,
hogy az USA volna a legfejlettebb volt brit gyarmat, ha nem
fogadja be az ültetvényeire az afrikai rabszolgákat. Az is
sokat elárult volna, hogy a statisztikusok kimutatják, hogy
az USA-ban élnek a legjobban mind a puritán európaiak, mind a
latin-amerikaiak, mind az afrikai feketék.
Tegnap pedig az olvashattam, hogy a Dél-afrikai
Köztársaságban a tízévesek 80 százaléka nem érti meg az
olvasott szöveget. Ez az egyetlen adat egyértelművé teszi,
hogy ennek a bányakincsekben viszonylag leggazdagabb
országnak a jövője reménytelen. Ennek ellenére a BRICS
országokat ezzel a reménytelen országgal akarták
kiegészíteni.
A demokrácia, vagyis az általános választás csak homogén
kultúrájú lakosság esetén lehet hatékony. Ezt mindennél
jobban bizonyítja a Dél-afrikai Köztársaság, ahol a lakosság
négyötöde a társadalmi fejlődésre eleve alkalmatlan, az
alkalmas egyötöde, az európai és indiai lakosságnak semmi
reménye nem lehet arra, hogy a társadalom dinamikus
2
fejlődésre, a példátlanul nagy bányajáradék hasznosítására a
hatalomra kerülhet. Nem nehéz megjósolni, hogy a Dél-afrikai
köztársaságban a fehérek vagyonát el fogják sajátítani,
aminek az lesz a következménye, hogy a nemzeti jövedelem
nagyobb felét termelő európai kultúrájú lakosság ki fog
vándorolni, mivel a sokkal gazdagabb társadalmak számára
örömmel fogadottak lesznek, vagy amerikai állampolgárokként
üzemeltetőknek ott maradnak. Azt sem nehéz megjósolni, hogy
Kínai tőke fogja birtokába venni a dél-afrikai bányákat,
amelyek hatékony működtetésére az afrikai lakosság eleve
alkalmatlan lesz.
A nagy világgazdasági változást az fogja jelenteni, hogy Kína
is gazdasági szuperhatalom lesz. Ugyanakkor Európa nyugati
fele pedig az élcsoporton belül, egyre jobban lemarad. Ennek
az elsődleges oka, hogy Németország és Franciaország
ragaszkodik a rögeszméjéhez, hogy a Szuverén Államok
Vámuniója helyett a felügyelete alatt működő Európai Egyesült
Államokat akarja létrehozni.
A minden lakos egyenjogúsága zsákutca.
Karl Marx legnagyobb tévedése az volt, hogy minden lakost
azonos jog illet meg. Nem vette tudomásul, hogy ez csak a
homogén kultúrájú társadalmakban lehet. Ezzel Max Weber sem
számolt, amikor ugyan felismerte, hogy a kultúrák társadalmi
felépítést létrehozó hatékonysága eltérő, csak a puritán
népek képesek másoknál hatékonyabb, versenyképesebb
felépítményt létrehozni, de azt nem vette tudomásul, hogy
ehhez hozzá kellett volna tenni, hogy ez azt is jelenti, hogy
ez azt is jelenti, a vegyes kultúrájú államban nem lehet
jogegyenlőség. Vagyis az élvonalba csak azok a társadalmak
kerülhetnek, amelyek lakossága kulturálisan homogén.
Európában a vegyes kultúrájú nagyhatalom a Habsburg Monarchia
volt, ami ezért esett széjjel az első világháború után. Ennek
kisebb fele az egész Kárpát Medencét uraló Magyar Királyság
lakossága volt a leginkább kulturálisan heterogén ezt az első
világháborút követő Trianoni Békeszerződés osztotta fel
etnikai elemeire.
Szinte a Habsburg Monarchia széthullásával egy időben jött
étre Európa történelmének legheterogénebb katonai
szuperhatalma a bolsevik marxista Szovjetunió, és a
kulturálisan ugyancsak a nagyon tarka balkáni népek közös
országa a bolsevik Jugoszlávia. Ezek is alig húztak ki egy
fél évszázadot. Ezzel Európa a nemzeti államok kontinense
lett.
Azt már középiskolás koromban tudomásul vettem, hogy az első
világháború után abba az irányba az előrelépések sora indult
meg Európában, ami csak 1990-re fejeződött be, az etnikai,
kulturális és vallási tekintetben heterogén alig tízmillió
négyzetkilométeres, Ausztráliával azonos nagyságú kontinens
több tucat nemzeti állammá osztódott.
3
Azt csak lassan vettem tudomásul, hogy a négy óceánon túli
nyugati állam, az Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália és Új-
Zéland társadalmi fejlettsége közti nem nagy különbség, e
négy állam homogenitásának okán alakult ki.
A Kárpát Medence Trianon előtti történelme.
A magyar történészek nem véletlenül hangsúlyozzák, hogy a
Kárpát Medence föld- és vízrajzi egység, mert etnikai
tekintetben mindig azért marat le, mert politikai tekintetben
Csak a magyar katolikusok uralom alatta volt, annak ellenére
a lakossága kultúrában, vallásban, gazdagságban és
iskolázottságban mindig nagyon heterogén volt. Az ugyan a
honfoglalás óta egyértelmű, hogy a legnagyobb népességű
etnikum a magyarság volt, de ennek ellenére, hogy a magyar
többség csak a területének felén volt. Az ország területének
leginkább vegyes etikumú harmada, Erdély ugyan csak az oszmán
megszállás idején lett viszonylag független Erdélyi
Fejedelemség, amiben a nyugati keresztények vallásszabadsága
biztosított volt.
Erdélyt a máig csak pozitíven ünnepelt 1848. március, 15.-
énvesztettók el, amikor követeléseink között szerepeltettük
az Uniót Erdéllyel. Ez alatt azt értettük, hogy Erdély a
Magyar Királyság szerves része legyen, amiben a szászok sok
évszázados jogát ebben a térségben is elvontuk. Máig nem
akadt egyetlen magyar történész, aki bevallotta volna, hogy
ezzel Erdély elvesztését tettük sínre. Nemcsak a legnagyobb
erdélyi etikum lett kizárva politikai és vallási tekintetben,
de a leggazdagabb, leginkább polgárosodott szászság is.
A finn csoda alapja.
A finneket nem azért szeretem, mert rokonaink, hanem azért,
hogy ők az elmúlt száz évben Európa legsikeresebb népe.
A sikereinek a gyökerei a reformációig nyúlnak vissza. Velünk
párhuzamosan spontán lutheránusok lettek, és azok maradtak. A
magyar történelem egyik legnagyobb vesztesége, hogy a már
többségben protestáns lakosságot sikerült a Habsburgoknak
erőszakkal visszakatolizálni. A finnek viszont következetesen
protestánsok maradtak, nemcsak a vallásuk teológiáját értve
ez alatt, hanem a reformáció szellemét is értve alatta.
Szinte a Mohácsi Csatával egy időben törvénybe foglalták,
hogy csak azok a nemesek élhetnek előjogaikkal, akik tudnak
írni és olvasni. Ismereteim szerint egyetlenek voltak, akik
abban a tekintetben is protestánsok voltak, hogy a
reformációval együtt jár az iskolázottság.
Ez nagyon egybevágott azzal, amikor azt mondtam a Mohácsi
Csatáról, hogy ott az analfabéta magyarok harcoltak az
iskolázott oszmánokkal. E helyett írta a mi Arany Jánosunk a
Mohácsi Csatáról: „Tomori, te büszke vezér, mért hagytad el
érseki széked? Nem halt volna hazánk büszke virága veled.”
4
A finneket külön megszerettem, amikor a második világháború
előtt sikeresen fegyverrel álltak szembe Sztálin bolsevik
serege tízszeres hadseregével. A háború alatt törvényt hoztak
arra, hogy az anyákat a magzatuk minél eredményesebb kihordás
után hozzák a világra. Minden újszülött négy adatát
rögzítették, a testsúlyúkat, a testük hosszát és a koponyájuk
körméretét. Ötévenként felmérték, hogyan hatott a jobb
kihordás a teljesítményükre, mekkora volt a várható
életkoruk, mekkora az iskolázottságuk, mennyi adót fizettek.
Az első korosztály 90 éves, nem ismerem, hányan élnek, de
magzatok kihordási teljesítménye lélegzetelállító.
Bebizonyosodott, hogy a következő generáció teljesítménye
jobban függ a kihordástól, mint a politika minőségétől, a
választási eredményektől. Ennek ellenre a kihordás minőségét
egyetlen országban sem jutalmazzák, de százszor annyit költ
az egészségügy a koraszülöttek megmentésére, mint a jó
kihordó anyák jutalmazására.
Csak az első két osztályt jártam falusi iskolába, de a
tudtomban megmarat, hogy a sikerteleneket a falusi pletyka
hét hónapra születetteknek hívja.
Nemcsak a közvélemény, de a politikai elit sem tud róla, hogy
az Egyesült Államokban a négyévesek szókincsét mérik. Most
jeletek meg az érettségizők első eredményei, semmitől nem
függ jobban a 18 éves korúak iskolai eredménye, mint a négy
évesek szókincsétől. Ezt megismerve ismét a nép egészséges
ösztönét csodálom. Amióta mérik a használt szavak számát, ezt
szókincsnek hívják, de a tudomány csak most tekinti valóban
kincsnek.
Ezt a kincsek az Egyesült Államokban fedezték fel, és
tudtommal eddig csak Dél-Korea és Szingapúr vette át. A
jelenlegi magyar kormány elsődleges feladatának tekinti a
minél több gyermekvállalását, de eszébe sem jut, hogy
százszor fontosabb a következő generáció minősége, mint a
száma.
Ezt mindennél jobban bizonyítja a kínai egyetlen
gyermekvállalhatóság. Ott minden sikeres országhoz
viszonyítva is háromszor gyorsabban nő 1.990 óta az egy
lakosra jutó jövedelem, a vagyon, a várható életkor, és az
iskolázottság.
A minden állampolgárnak egyforma súlyú szavazata.
Ez nem kisebb ostobaság, mint a minden polgárnak egyforma
jövedelme legyen. Ezt a bolsevik marxisták úgy értelmezték,
hogy mindenkinek egyforma joga van titkosan szavazni, de azt
csak a korlátlan politikai hatalmú párt dönti el, hogy a
szavazásokon csak egyetlen pártra lehet szavazni. Ennek
ellenére a marxista diktatúrák száz éves szereplése nem volt
sikertelen, de sikeres sem volt. Az első nagyon sikeres
marxista diktatúra a kínai, de az is csak az óta, hogy a
gazdaságot piaci módon működteti, a túlnépesedését pedig
5
leállította. A harmadik feltétel az, hogy Kínai puritán
nemzeti állam, ahol a munkaerő az árához viszonyítva nagyon
hatékonyan működik, a szülők pedig több ezer éve fontosnak
tekintik a gyerekeik iskolázottságát. Ez pedig ott a legjobb,
ahol csak egyetlen gyermeket vállalhatnak.
Ezt egyetlen állam nem vette tudomásul, hogy magas
gyermekvállalás, 1-2 ezreléknél gyorsabb népszaporulat eleve
kizárja az egy lakosra jutó eredményességet, kivéve Kínát, de
ez is csak 1.990-ben. A szülők azonban annál inkább. Ahogyan
a fogamzásgátlásnak köszönhetően a szülők fogamzásgátlókhoz
juthatnak, a gyermekvállalás a tört részére csökkent, nemcsak
sokkal kevesebb, de jó tíz évvel későbbre tolódott.
Az emberi fejlettségi index.
Ez az index alapvető hibája, hogy a ténylegesnél kisebbnek
mutatja a lakosság viselkedését magyarázó különbéget. A
rangsor első 58 országa között Norvégia 0.953, az 58.
Kazahsztáné 0.800, vagyis alig 20 százalék. Ekkora különbég
nem indokolná a tapasztalható munkaerőmozgást. A külföldön
élést a bérek és a járulékok vásárlóereje sokkal inkább
igazolja a tényeket.
Jelenleg a magyar munkaerő ötöde dolgozik a nálunk fejlettebb
EU tagállamokban ahol a bérek színvonala háromszor, négyszer
magasabb, mint itthon. Ekkora jövedelemkülönbség kellett
ahhoz, hogy a munkások ötöde ne külföldön vállaljon munkát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése