Az öt csatlós a rendszerváltás óta

Kopátsy Sándor PP 2018 04 18

Az öt csatlós a rendszerváltás óta

1990-ben Csehország, Magyarország után szoros volt a sorrend,
Románia, Lengyelország és Bulgária. 2017-re csak
Lengyelország helye változott meg lényegesen azzal, hogy
mellénk zárkózott fel a második helyre. Bulgária pedig közel
tíz százalékot vesztve erősítette meg az utolsó helyét. Az öt
ország 28 év alatt közel 28 százalékkal, azaz évente egy
százalékkal növelte az egy lakosra jutó nemzeti jövedelmét.
Ezt a szerény eredményt úgy érték el, hogy elvesztették,
illetve eladták a nemzeti vagyonuknak jelentős hányadat és
kifelé jelentősen eladósodtunk. Semmi okunk tehát azt
híresztelni, hogy sikeresen éltünk az államunk
szuverenitásának visszanyerésével.
Nem találtam arra adatot, hogyan alakult az egy lakosra jutó
nemzeti jövedelmünk a szovjet megszállás alatt. Véleményem
szerint, aligha kevésbé sikeresen.
Jó lenne az ENSZ négy mutatójával, az egy lakosra jutó
jövedelemmel, a nemzeti vagyonnal, a várható életkorral, és
az átlagos iskolázottsággal mérni a második világháborút
követő hetven évet. Ebből az derülne ki, hogy az elmúlt száz
évben, Csehország kivételével, alig változott valami a
fejlett nyugat-európai országokhoz képest. A birodalmát
elvesztő Ausztriához képest nem voltunk felzárkózók. A magyar
történészeknek pedig azt kellene bevallani, hogy a kiegyezést
követő ötven évben inkább felzárkózók, utána pedig inkább
lemaradók voltunk a Fejlett Nyugat-Európához képest. A
bolsevik megszállás alatt az ötösön belül a legjobban
vizsgátunk.