Kornai János lázongása

Kopátsy Sándor                 PP                   2017 11 15

Kornai János lázongása

Kornai Jánost az egy kezemen megszámolható legjobb közgazdásznak tartom, de a lázadozása értelmetlen. Orbán Viktor hatalmát rettenetesnek minősíti. Az ugyan nemcsak a jelenlegi, de minden előző kormányra is jellemző, hogy nem úgy teljesít, ahogyan lehetne, de azt, hogy mit lehetne, senki sem tudja bizonyítani. Szerintem még senki sem fejtette ki, hogy mi volna a legjobb. Én is jobbnak tartanák egy kevésbé nacionalista, jobboldali és klerikális hatalmat, de arról fogalmam sincs, hogyan lehetne egy ilyen kormányt kétharmados többségben hatalomra jutatni.

Azt belátom, hogy a kétharmados hatalomra jutásra senki sem alkalmasabb Orbánnál, aki politikusi pályáját rossz irányban indította, de gyorsan felismerte, hogyan lehet demokratikus módszerekkel szinte korlátlan hatalomhoz jutni.

Liberális politikusként kezdte. Ezt rosszul mérte fel, mert a magyar társadalomban a liberalizmusnak még akkor sincs reménye a sikerre, ha okos zsidók próbálják bevezetni. A magyar társadalom semmire sem annyira alkalmatlan, mint liberális módon élni.

Kornai elviselhetetlennek tartja Orbán uralmát, figyelembe sem veszi, hogy a magyar történelemben még nem volt olyan kormányzat, amit a közvélemény úgy támogatott, mint a jelenlegi. Jelenleg pedig a közvélemény által legjobban támogatott kormány. Ha nem volnának listás szavazatok, jövőre harmadszor nyeri el a választási körzetek 90 százalékát. Kornai azt hiszi, hogy Orbán hatalmát a fegyveres erők védik. Nincs az erőszakszervezetek védelmére szüksége, hiszen demokratikus választáson is példátlan fölénnyel nyerhet.

Az ereje azon múlik, hogy zseniálisan megérzi, mit akar a közép-jobb többség. A magyar társadalomnak azért van közép-jobb kormánya, mert a magyar társadalom közép-jobb. Nem a társadalmat alakítja Orbán, hanem Orbán igazodik a társadalom elvárásihoz. A hatalma azért stabil, mert alkalmazkodik a társadalomhoz. A magyar történelemben csak olyan politikai vezetők voltak, akik magukhoz akarták idomítani a társadalmat. Orbán az első, aki a társadalomhoz idomul. Ő az első történelmi materialista, aki felismerte, hogy a társadalom alakítja a politikát, nem a politika a társadalmat. Ezt ösztönösen tette.

Kornai azt hiszi, hogy van olyan politikus, aki képes volna Magyarországot az élvonalhoz felzárkóztatni. A magyar társadalom számára a maximális eredmény az, ha nem nő a lemaradásunk. Európában csak a puritán népek képesek arra, hogy a világ felső ötödébe marad. Ilyenek az angolszászok, a germánok és a skandinávok. Közöttük csak a csehek lehetnek, de azok sem azért, mert zseniálisak a vezetői, hanem azért pert puritán módon élnek.

A magyar nép nem elég puritán arra, hogy azok közé emelkedjen. Kornai tévedése is arra épül, hogy a társadalmak stabilitása és növekedő képessége a politikai demokráciával mérhető. Az elmúlt száz év ezt nem bizonyította. A politikai diktatúrák hatékonyabban növelték a társadalmak teljesítményét, mint a diktatúrák. Éppen a hatékonyabb gazdasági eredményeik hitették el a diktátorokkal, hogy a sikerek imperializmusukban is bebizonyosodik. Az eredményüket elsősorban annak köszönhették, hogy a munkaképes lakosságot sikerült munkára fogni. A két keményen puritán nép, a német és a japán imperializmusa ugyan összeomlott, de mindkét ország a háborús újjáépítésük után előbbre került, mint a háborút nyert demokráciák.

A Szovjetunió sem azért omlott össze, mert bolsevik diktatúra volt, hanem azért mert elviselhetetlen fegyverkezési versenybe fogott. Száz évvel a bolsevik forradalom, és 25 évvel a Szovjetunió szétesése után is megállapítható, hogy a politikai terrorja ellenére is hatékonyabban működött, mint ahogyan az utódállamok működnek. Az ortodox keresztény és nagycsaládos Kelet-Európa, valamint a Balkán, nem fejlődik még olyan gyorsan sem, mint amit a bolsevik diktatúrában elért.

A politikai diktatúrák sikerét azonban 1990 óta Kína bizonyítja annak köszönhetően, hogy a gazdaságát piacosította és a túlnépesedését leállította. Ez a két forradalmi változtatás csak azért nem járt anarchiával, mert a marxista pártnak a politikai diktatúrája fennmaradt.

Az elmúlt száz év marxizmusa is számomra azt bizonyítja, hogy az ideológiák, a politikai felépítmények is csak azokat a népeket boldogíthatják, amelyek attól függetlenül is boldogulnának.

Kornai azt nem veszi figyelembe, hogy a magyar nép mire képes.