Kopátsy Sándor EH 2018 06 19
A Homo sapiens
egyetlen fejlett faj lett.
Harari könyvhöz
A fejlett, puritán, iskolázott
lakosságú társadalmakban a fogamzásgátlás megoldásának köszönhetően a lakosság
kezébe került a születésszabályozás feletti döntés. Gyorsan kiderült, hogy a szülők még annyi gyermeket sem vállalnak,
amennyi a gyorsan növekvő várható életkor mellett a létszám fennmaradásához
szükséges lenne. Erre az egymással versengő államok arra kényszerültek,
hogy anyagi ösztönzőkkel támogassák a gyermekvállalást.
A Homo sapiens életében az első
változást a termelésből megélő társadalmak megjelenése hozta. A jobb
életkörülmények, a jobb táplálkozás mellett növekedni kezdett a várható élekor,
annak következtében a fajunk szaporodási törvényének megfelelően a
népszaporulat. Fajunk utóbbi, közel tízezer éves történetnek megértéséhez az a
kulcs, hogy fajunk ösztönösen olyan
szapora, amilyen a 25 év körüli várható életkor mellett is biztosítja a
létszámának a fenntartását. Mivel a Homo sapiens várható életkora a
gyűjtögetésből élés mellett átlagosan a 25 év körül mozgott, egészen a
szántóföldi földművelésre és a pásztorkodásra való térésig, nem volt lényeges
túlnépesedés. Néha ugyan előfordultak kirajzások, amikor a lakosság egy csoportja
ott hagyta a közösségét, és új életterekbe települt át. Ez azonban csak azt
jelentette, hogy a Homo sapiens elkezdte elhagyni a szülőföldjét, Dél-Afrikát.
Erre mintegy százezer évre került sor. Ez a terjeszkedés néhány további tízezer
év után azt jelentette, hogy fajunk minden kontinensen megjelent.
Harari azt nem vizsgálta, hogyan
alakult fajunk élete a különböző kontinenseken, az összefüggő Afroázsiában,
Amerikában és Óceániában. Pedig a három térségben nagyon különböző módon
történt, és főleg az óceánok meghódítása után vált a Homo sapiens a Föld egyetlen
fajává.
A Homo sapiens egyetlen faj lett.
Biológiai elődeink egyike sem hagyta el Afroázsiát, de szinte mindegyik
előfordult ezeken az agymáshoz kapcsolódó kontinenseken. A Homo sapiens
százezer évig lényegében Dél-Afrikát el sem hagyta el. Jelenlegi
ismereteink szerint a Homo sapiens elődei is ezen az egymáshoz nem távoli
kontinenseken maradtak.
A Homo sapiens mintegy 40 ezer éve jelent meg Ausztráliában, de ott a
társadalmi fejlődése a felfedező afroázsiaiak megjelenéséig stagnált. Harari
nem is érinti, hogy itt a közben óriási fejlettségen keresztül ment fajunk be
nem vitte az ismereteit. Erre a meglepő stagnálásra az a magyarázatom, hogy
a viszonylag változatlan éghajlatú
térségekben áll a biológiai fejlődés órája.
Amerikában jóval később jelent meg az ember, de ott is viszonylag
gyorsan fejlődött. Harari sem ad
magyarázatot arra, hogy a két amerikai kultúra ugyan óriásit fejlődött, de nem
lépett túl a kapásan termelt kultúrnövények kapás termelésén, valamint a láma
és a tengeri malac domesztikációján. A klímaváltozás nem teremtette meg a
feltételeit a fontos háziállatok, mindenekelőtt az igavonók domesztikálásának.
Ezt a kérdés Harari sem veti fel, pedig e nélkül fajunk utóbbi tízezer éves
történelmének magyarázatára nem adhatunk magyarázatot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése