Óriás városok II.

Kopátsy Sándor PG 2011-02-12

NAGYON FOTOS, DE NEM VESSZÜK TUDOMÁSUL

II.

ÓRIÁS VÁROSOK

Diákkoromban még minden egy milliónál több lakosú várost ismertem a világon. Ma már a földrajztanárok sem ismerhetik, hiszen megjelenésük nyomon sem követhető. Az egyiptomi forradalom előtt még ott tartottam, hogy Kairónak 7 millió lakosa van. A televíziós riport szerint 18 millió. Nyilván a Nagy-Kairónak van ennyi lakosa. Arról volt fogalmam, hogy az ország területének huszadán él a lakosság négyötöde.

Európa történetéből azt is megjegyeztem, hogy a 18. század vége, és a 20. eleje között minden egymilliósnál nagyobb városban volt forradalom, hogy a forradalmak fészkei a nagyvárosok voltak.

A mohamedán világ két tömegforradalma Teheránban és Kairóban történt. Mindkettő sokmilliós város.

Az közismert, hogy a fékeveszett, társadalmi és gazdasági racionalitás nélkül szaporodnak a sokmilliós nagyvárosok a lemaradó világban. Európának nincsen olyan nagyvárosa, ami a világ első tíz legnagyobbja közé tartozna.

Mint a népi írók táborának lelkes tagja, aki tanyán születet, végül a fővárosban kötött ki, sokat foglalkoztam a város, és falu világának különbségével. Világosan láttam, hogy ez két eltérő életforma, szemléleti mód.

Ma már azt is látom, hogy a nyugat-európai város, és falu fogalma ma már nem tartható. Különösen nem tartható az olyan gyors szaporodó országokban, ahol az egy lakosra jutó nemzeti jövedelem nem éri el a tízezer dollárt, és az átlagos iskolázottság a tíz év alatt van.

A jövő történelmi tragédiái az elmaradt világ óriás-városaiban fognak történni. Ezek lakosságának nagy hányada a leszakadt rétegekhez tartozó fiatal, akinek nincs veszteni valója. Ugyanakkor otthon van a kommunikáció világában. A sokmilliós nagyvárosokban a diktatúrák is tehetetlenek. Márpedig ezekben dől el a társadalmak sorsa.