Az arab világban dőlnek a dominók

Kopátsy Sándor EG 2011-02-10

AZ ARAB VILÁGBAN DŐLNEK A DOMINÓK

Ha el karok igazodni a világgazdaságban, soha nem az országos, mindig az egy laksora vetített adatokat nézem. Azokat is óvatosan. Most, hogy az arab világban sorra dőlnek a stabilnak tartott társadalmak, nézegettem a kéttucatnyi arab ország adatait: a lakosság számát, az egy laksora jutó jövedelmet és a népszaporulat rátáját.

Az egy laksora jutó nemzeti jövedelem adatokat módosítani kellene ahhoz, hogy lássuk, kire milyen jövő vár.

Az egy laksora jutó nemzeti jövedelem, különösen az arab világban, félrevezető. Sokkal világosabb kép alakulna ki, ha a bányajáradékkal csökkentett, és a saját állampolgárok által termelt jövedelmet mutatnák.

Így is azonnal nyilvánvalóvá válik, hogy az arab országok között, azonos kultúrkörön belül, példátlanul nagy különbségek vannak. Az olajban, földgázban gazdag országokban nagyon magas az egy lakosra jutó jövedelem, de ebből kevesen élveznek felháborító módon sokat. Ezért aztán a legszegényebb arab ország egy laksora jutó jövedelmének, 10-30-szorosa jellemző a mesterségesen létrehozott sejkségekben és Szaúd-Arábiában.

Ha viszont azt néznék, hol mennyi értéket termel az ország lakossága, akkor a gazdagok az utolsók között lennének.

Ez az abnormális különbség még a gyarmattartók packázásának eredménye. Azok nem akarták, hogy a mesés olajkincsekből sokan részesedjenek. Ezért a leggazdagabb olajföldeket mesterséges törpe sejkségekre osztották, amelyeket aztán jogi értelemben országnak tekintenek. A gyarmattartók logikájának ez felt meg, hiszen a kevés gazdag egyrészt náluk költi el a mesés jövedelmét, másrészt az ő védelmükre szorul a sok éhes arabbal szemben.

Ezt a logikát átvette a második világháború után a világ gyarmattartást leginkább elítélő szuperhatalma, az Egyesült Államok. Szaúd-Arábiával államközi szerződést kötött, amiben az olajellátás biztosításával szemben garantálták a rendszer védelmét. Így lett a szabadság hazája a feudális társadalom fennmaradásának őrzője, és a szegény arab népek esküdt ellensége.

Az eleve erkölcstelen politikai utat megerősítette Izrael létét garantáló erkölcsi elkötelezettség.

Hatvan éve az Egyesült Államok hibát, hibára, következetlenséget, következetlenségre halmoz, és egyre drágábban fizet. Az erőforrásai ugyan kimeríthetetlenek, de a végkifejlett, két okból, mégsem lehet sikeres.

1. A felháborítóan gazdag feudális társadalom egyre anakronisztikusabb válik, nemcsak az arab világon belül, de a világpolitikában is.

2. Az Egyesült Államok szellemével nem fér össze, és egyre drágább lesz ez a taktikázás.

Az isten malmai lassan, de őrölnek.