Kopátsy Sándor EH 2019 08 07
Mit tanultunk a svájci franktól
(Mivel koromnál fogva képtelen lettem a MKT Nyíregyházán
rendezett konferenciáján ott maradni, leírtam a mondandómat.)
Minden sikerünket annak köszönhetjük, hogy minket nem
fogadtak be az euró övezetbe. Az ország akkori balliberális
kormányunk ezen elszomorodott, de azzal vigasztalta magát,
hogy akkor bevezetjük a még az eurónál is keményebb valutát,
a svájci frankot. Ezzel olyan útra léptünk, ami meghozta a
Fidesz példátlan fölényét. Orbán bölcs volt ahhoz, hogy ne
fedje fel sikerének titkát. Azt tanultuk meg, hogy közös
valutájuk csak a legfejlettebb társadalmú országoknak lehet,
de azoknak meg minek. Márpedig az EU tagállamai között
Magyarországban az egy lakosra jutó jövedelem és vagyon,
valamint az átlagbér különbségek egy a négy arányban eltérő
sávban különböztek. A fejlett jóléti társadalmakénak négyszer
gazdagabbak voltak, mint a legszegényebbek. Márpedig az ilyen
arányban gyengébb tagállamok számára a szuverenitásuk csak
akkor tartható meg, csak akkor nem zuhannak az eladósodás, a
viszonylagos lemaradás csapdájába, ha a valutáját jelentősen
leértékelt szinten tarthatják. Ezt meggyőzően
tapasztalhattuk, amikor a svájci frankkal játszadoztunk. Ez
ugyanis olyan közös valuta volt, amitől, ha nem is olcsón, de
meg lehetett szabadulni, ha a létrejött veszteséget
megosztjuk a svájci frankban eladósodottak, a hitelező
bankok, és a kormány között, a forintunkat pedig az euróhoz
képest közel harmadával alacsonyabb szinten tartjuk.
Az euró övezetet kitaláló brüsszeli bürokraták azonban olyan
euró övezetet hozták létre, amibe önkéntes volt a belépés, de
gyakorlatilag lehetetlen a kilépés. Ezt nemcsak jogilag
tették lehetetlenné, hanem azzal is, hogy a kilépő
tagországnak a meg nem fizethető adóssága a fejlett
tagállamokkal szemben elveszett lett. Jelenleg az euró övezet
eladósodott négy mediterrán országa kétezer milliárd euróval
tartozik a gazdag tagországoknak. Ezt a veszteséget a
hitelező országok közvéleménye nem tűrné el.
Orbán jól megértette, hogy a forintunk közel harmadával
történő leértékelődésének eredményeit nem szabad nagydobbal
meghirdetni, elég az, ha a vállatok exportja harmadával
jövedelmezőbb, az importja pedig harmadával drágább lesz, a
hazai jövedelmekhez viszonyítva a fejlettebb országokban
dolgozó magyar munkaerőnk a hazaküldött jövedelme pedig
harmadával nagyobb lett. Ennek hatására a hazai
foglalkoztatási ráta minden várakozásnál magasabb lett, a
munkanélküliségünk pedig még a nálunk fejlettebb államokénál
is alacsonyabb szintre csökkent. Arról hallgatnak az
illetékesek, hogy az eredményeket annak köszönhetjük, hogy a
valutánk a fejlettségünkhöz puhult. Ha minket is felvettek
2
volna az euró övezetbe, ott lennénk, ahol a négy mediterrán
állam van. Akkora lenne az adósságunk, a munkanélküliségük,
mint nekik.
A tanulság az, hogy szuverén állam csak az lehet, amelyiknek
saját valutája van, és annak keménységét a viszonylagos
fejlettségéhez tudja igazítani. Most a négy reménytelenül
eladósodott mediterrán ország is csak abban az esetben állhat
talpra, ha kilépnek az euró övezetből, és mintegy harmadával
leértékelik a visszaszerzett nemzeti valutájukat. De már ez
is csak akkor lehet sikeres, ha a hitelezők is hozzá járulnak
a meg nem fizethető hitelek rendezéséhez.
Milyen következményekkel járna, ha a négy mediterrán állam
kilépne az euró övezetből, és visszatérne a harmadával
leértékelt nemzeti valutájára? Ezek exportja is harmadával
jövedelmezőbbé, az importja meg ennyivel drágábbá válna, a
turizmusukból származó bevételük pedig jelentősen megnőne. A
négy mediterrán állam devizabevételének jelentős hányadát
annak köszönhette, hogy a gazdagabb északi államok turistái
nálunk töltötték a szabadságukat. Ez az euró övezetbe lépésük
óta harmadával drágább lett, a kilépésük után pedig ennyivel
olcsóbb lenne. Ezt a magyar turizmus is megérezné. A
kormányunk a turizmusunk fellendülését csak a saját munkánk
eredményének minősíti, hallgat arról, hogy a beáramoló
munkaerő rontja a közbiztonságot, azok pedig csak átjáró
háznak tekintik a mediterrán országokat, azokba nem akarnak
megtelepedni, hiszen számukra ez csak harmad annyi eltartást
jelentene, mint Németországban és a skandináv államokban. Az
EU brüsszeli vezetése nem karja tudomásul venni, hogy a
közel-keleti és afrikai bevándorlók hol akarnak élni. Nem
veszik tudomásul, hogy a kevésbé fejlett tagországok több
milliós munkaereje is csak a fejlettebb tagállamokban vállal
munkát. Még egyetlen brüsszeli bürokrata sem gondolt arra,
hogy Lengyelországból, Magyarországból és Romániából ötmillió
munkás dolgozik azokban a jóléti államokban, akik ezeket az
országokat is arra akarják kényszeríteni, hogy fogadják be a
Közel-Keletről és a fekete Afrikából érkező képzetlen és az
asszimilálódás nem akar, nyelvünket nem beszélő munkaerőt.
A valuta övezet bevezetése végzetes hiba, sőt a világgazdaság
történelmében elkövetett legnagyobb bűn volt. Minden elért
sikerünket annak köszönhetjük, hogy minket az euró övezetből
kihagytak, és 800 ezer magyar munkásunkat a jóléti államokban
foglalkoztatják.
Az Európai Unió mindaddig versenyképtelen lesz, nemcsak a
Távol-Kelettel, de még a négy óceánokon túli volt angol
gyarmattal szemben is, amíg a tagállamok szuverenitását nem
garantálja. Ennek elsődleges feltétele a közös valuta
felszámolása, a tagállamok saját valutákra való visszatérése.
Mit tanultunk a svájci franktól
(Mivel koromnál fogva képtelen lettem a MKT Nyíregyházán
rendezett konferenciáján ott maradni, leírtam a mondandómat.)
Minden sikerünket annak köszönhetjük, hogy minket nem
fogadtak be az euró övezetbe. Az ország akkori balliberális
kormányunk ezen elszomorodott, de azzal vigasztalta magát,
hogy akkor bevezetjük a még az eurónál is keményebb valutát,
a svájci frankot. Ezzel olyan útra léptünk, ami meghozta a
Fidesz példátlan fölényét. Orbán bölcs volt ahhoz, hogy ne
fedje fel sikerének titkát. Azt tanultuk meg, hogy közös
valutájuk csak a legfejlettebb társadalmú országoknak lehet,
de azoknak meg minek. Márpedig az EU tagállamai között
Magyarországban az egy lakosra jutó jövedelem és vagyon,
valamint az átlagbér különbségek egy a négy arányban eltérő
sávban különböztek. A fejlett jóléti társadalmakénak négyszer
gazdagabbak voltak, mint a legszegényebbek. Márpedig az ilyen
arányban gyengébb tagállamok számára a szuverenitásuk csak
akkor tartható meg, csak akkor nem zuhannak az eladósodás, a
viszonylagos lemaradás csapdájába, ha a valutáját jelentősen
leértékelt szinten tarthatják. Ezt meggyőzően
tapasztalhattuk, amikor a svájci frankkal játszadoztunk. Ez
ugyanis olyan közös valuta volt, amitől, ha nem is olcsón, de
meg lehetett szabadulni, ha a létrejött veszteséget
megosztjuk a svájci frankban eladósodottak, a hitelező
bankok, és a kormány között, a forintunkat pedig az euróhoz
képest közel harmadával alacsonyabb szinten tartjuk.
Az euró övezetet kitaláló brüsszeli bürokraták azonban olyan
euró övezetet hozták létre, amibe önkéntes volt a belépés, de
gyakorlatilag lehetetlen a kilépés. Ezt nemcsak jogilag
tették lehetetlenné, hanem azzal is, hogy a kilépő
tagországnak a meg nem fizethető adóssága a fejlett
tagállamokkal szemben elveszett lett. Jelenleg az euró övezet
eladósodott négy mediterrán országa kétezer milliárd euróval
tartozik a gazdag tagországoknak. Ezt a veszteséget a
hitelező országok közvéleménye nem tűrné el.
Orbán jól megértette, hogy a forintunk közel harmadával
történő leértékelődésének eredményeit nem szabad nagydobbal
meghirdetni, elég az, ha a vállatok exportja harmadával
jövedelmezőbb, az importja pedig harmadával drágább lesz, a
hazai jövedelmekhez viszonyítva a fejlettebb országokban
dolgozó magyar munkaerőnk a hazaküldött jövedelme pedig
harmadával nagyobb lett. Ennek hatására a hazai
foglalkoztatási ráta minden várakozásnál magasabb lett, a
munkanélküliségünk pedig még a nálunk fejlettebb államokénál
is alacsonyabb szintre csökkent. Arról hallgatnak az
illetékesek, hogy az eredményeket annak köszönhetjük, hogy a
valutánk a fejlettségünkhöz puhult. Ha minket is felvettek
2
volna az euró övezetbe, ott lennénk, ahol a négy mediterrán
állam van. Akkora lenne az adósságunk, a munkanélküliségük,
mint nekik.
A tanulság az, hogy szuverén állam csak az lehet, amelyiknek
saját valutája van, és annak keménységét a viszonylagos
fejlettségéhez tudja igazítani. Most a négy reménytelenül
eladósodott mediterrán ország is csak abban az esetben állhat
talpra, ha kilépnek az euró övezetből, és mintegy harmadával
leértékelik a visszaszerzett nemzeti valutájukat. De már ez
is csak akkor lehet sikeres, ha a hitelezők is hozzá járulnak
a meg nem fizethető hitelek rendezéséhez.
Milyen következményekkel járna, ha a négy mediterrán állam
kilépne az euró övezetből, és visszatérne a harmadával
leértékelt nemzeti valutájára? Ezek exportja is harmadával
jövedelmezőbbé, az importja meg ennyivel drágábbá válna, a
turizmusukból származó bevételük pedig jelentősen megnőne. A
négy mediterrán állam devizabevételének jelentős hányadát
annak köszönhette, hogy a gazdagabb északi államok turistái
nálunk töltötték a szabadságukat. Ez az euró övezetbe lépésük
óta harmadával drágább lett, a kilépésük után pedig ennyivel
olcsóbb lenne. Ezt a magyar turizmus is megérezné. A
kormányunk a turizmusunk fellendülését csak a saját munkánk
eredményének minősíti, hallgat arról, hogy a beáramoló
munkaerő rontja a közbiztonságot, azok pedig csak átjáró
háznak tekintik a mediterrán országokat, azokba nem akarnak
megtelepedni, hiszen számukra ez csak harmad annyi eltartást
jelentene, mint Németországban és a skandináv államokban. Az
EU brüsszeli vezetése nem karja tudomásul venni, hogy a
közel-keleti és afrikai bevándorlók hol akarnak élni. Nem
veszik tudomásul, hogy a kevésbé fejlett tagországok több
milliós munkaereje is csak a fejlettebb tagállamokban vállal
munkát. Még egyetlen brüsszeli bürokrata sem gondolt arra,
hogy Lengyelországból, Magyarországból és Romániából ötmillió
munkás dolgozik azokban a jóléti államokban, akik ezeket az
országokat is arra akarják kényszeríteni, hogy fogadják be a
Közel-Keletről és a fekete Afrikából érkező képzetlen és az
asszimilálódás nem akar, nyelvünket nem beszélő munkaerőt.
A valuta övezet bevezetése végzetes hiba, sőt a világgazdaság
történelmében elkövetett legnagyobb bűn volt. Minden elért
sikerünket annak köszönhetjük, hogy minket az euró övezetből
kihagytak, és 800 ezer magyar munkásunkat a jóléti államokban
foglalkoztatják.
Az Európai Unió mindaddig versenyképtelen lesz, nemcsak a
Távol-Kelettel, de még a négy óceánokon túli volt angol
gyarmattal szemben is, amíg a tagállamok szuverenitását nem
garantálja. Ennek elsődleges feltétele a közös valuta
felszámolása, a tagállamok saját valutákra való visszatérése.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése