Első királyunk érdeme

Kopátsy Sándor EH 2019 08 18

Első királyunk érdeme

Az Európa egész térségére általános volt, hogy keresztény és földműves lett minden nép. A fontos döntés csak az lehetett, hogy a feudális Európa két kereszténységéből melyiket választja az Etelközből érkezett magyarság. A Kárpát Medence térségében élő népek a magyarság érkezésekor már a két kereszténység közti választás előtt álltak. A kiscsaládosok római katolikusok, a nagycsaládosok pedig az ortodoxok lettek. Az máig nincs egyértelműen feltárva, hogy a Honfoglalás előtt milyen arányban éltek a Kárpát Medence népei. Az egyértelmű, hogy a nyugatra élő osztrákok már századokkal az érkezésünk előtt római katolikusok voltak, dél-keletre pedig ortodox keresztények lettek. A két kereszténység közti választási helyzetben csak Lengyelország és a Kárpát Medence térségében élő népek voltak. Ezt a római pápaság is felmérte, és fontos történelmi lépésnek tekintette.

Ismereteim szerint lengyelek a két szláv etnikum között voltak. A csehek a germánokhoz csatlakoztak, és a római pápák mellett döntöttek. Az ukránok sem haboztak, a nagy testvérükkel, az oroszokkal együtt akartak maradni. Bizonytalanok csak a Kárát Medencében élő lakosság, etnikai tekintetben tarka, ezért a két kereszténység közti döntése bizonytalan volt.

A honfoglaló magyarok egyértelműen nagycsaládosok és kelet-európaiak voltak. Ezért a spontán választásuk az ortodox kereszténység lett volna. Ugyanakkor a római katolikus vallás felvételén múlt, hogy nyugat európaiak lettünk. Ez nyilvánvalóvá vált, amikor Géza fejedelem fiának feleséget a katolikus, germán fejedelmi családból választott. A római katolikus vallás melletti döntés tehát nem István, hanem az apja érdeme. Ez azért nem vált egyértelművé, mert Géza meg sem keresztelkedett, tehát nem lett keresztény. A történelem tudománynak azonban a döntéshozót, és nem az apai parancsot megvalósítót kell tisztelni.

A nyugati kereszténység melletti öntés, és nem annak a végrehajtása a fontos. Ez mégsem jelenti azt, hogy a megvalósító fiú nem volt történelmi nagyság, mert István is az volt. Az is tudott, hogy a középkorban a szentté avatásnak kemény szabályai voltak. Ez ugyan érthető, de az már nem, hogy a csodatevésekhez ma is ragaszkodjunk. középiskolás koromban tanultuk, hogy egyik keresztes hadjárat átvonulását kérő pápa ezt azzal jutalmazta, hogy három szentet kap az ország. Számunkra az első királyunk, István szentté avatása volt a fontos. Őt ugyan nem a csodatevés jellemezte, ezért tárgyi csodát kellett találni. Találtak is egy mumifikált kezet, amit Istvánénak minősítették, ezt lett a Szent Jobb.

Probléma ments szent Gellért volt, mert az ő megölése a kereszténységét büntette, tehát mártírhalál volt. István fiát, Imrét állítólag egy vaddisznó ölte meg. Az ő csodáját azonban egy a sírjánál meggyógyult nő bizonyította. Megkaptuk az ígért három szentet, és átvonulhattak a keresztes hadak. Nem volt olcsó a szentté avatás, mert sok kárral járt a százezrek készletek nélküli átvonulása.

Mindezt tizenévesként már megtudhattam, és közel száz évig kellett élnem, hogy még mindig ezt ünnepeljük.

Ráadásul a fő ünneplő a kálvinista miniszterelnökünk, aki az idén ünnepelte a reformáció 500. évfodulját.