Kopátsy Sándor PH 2018 10 09
A török elnök
Magyarországon
Erdogan Törökország elnöke két
napos látogatásra hazánkba érkezett. Orbán Viktor lelkes fogadatásban
részesítette. Méltatta a két ország közti történelmi kapcsolatokat, a lényeget
azonban megkerülte. Méltatta a múltban oda menekült önálló Magyarországért
harcoló, de elbukó magyarok fogadtatását, de
az oszmán megszállásnak a legfontosabb következményeit, a lényeget a kálvinista
Orbán meg sem említette. Azt, hogy Magyarországon a protestáns egyházak
fennmaradhattak, hogy a Hódoltsági és erdélyi telepölések a parasztpolgárok
önkormányzatai lettek, az Oszmán Birodalomnak köszönhetjük. Csak a Hódoltságban jöhetek létre a
települések önkormányzatai, a parasztpolgárság, akik otthon polgárok voltak, de
az ország vezetésében nem vehettek részt.
A Horthy rendszer és a jelenlegi
közép-jobb Orbán kormány között az a minőségi különbség, hogy az előbbiben az
arisztokrácia és a nemesség, az úri középosztály szövetségnek az uralma volt, a
jelenlegi közép-jobb Fidesz kormány pedig a nemzeti parasztpolgárok utódainak
ormánya lett. Vagyis azoké, akik a Hódoltságban lettek a települések
parasztpolgárai. A jelenlegi közép-jobb
kormány társadalmi alapja a Hódoltságban kialakult paraszt polgárság lett.
A kálvinista Orbán Viktornak azt kellett volna méltatni, hogy a Kárpát
Medencében a reformáció szabadon csak a Hódoltságban és a szultán
provinciájának tekintett Erdélyben volt vallásszabadság. Ha nincs török
megszállás, eltűnt volna a kezdetben nagyon sikeres reformáció.
A Mohácsi Csata előtt a magyar országgyűlés még egyértelműen üldözte a
református egyházak követőit. János Zsigmond idejében azonban Erdélyben négy
elismert vallás vált elfogadottá. A Hódoltságban, ahol a magyar etnikum
többsége élt, Európában akkor még ismeretlen vallásszabadság volt, mint az
Oszmán Birodalom minden tartományában. Nemcsak a magyar történészek, de a
hazai protestáns egyházak vezetői sem hangsúlyozzák, hogy a reformáció a Kárpát
Medencében csak ott terjedhetett, ahol az Oszmán Birodalom uralkodott. Még
utalás sem találtam arra, hogyan alakul a Kárpát Medence történelme, ha a
szultán seregei Buda után Bécset is elfoglalják.
Megdöbbenéssel olvastam egy
történelmi forrásgyűjteményben, hogy a katolikus Werbőczy a Német Római
Birodalmi gyűlésen, mint a Királyi Magyarország követe vett részt. Ott
megkereste őt Luther, és kifejtette a véleményét arról, hogy ők is aligha
győzhettek volna, ha a császárnak nem kellett volna félni az Oszmán Birodalom
terjeszkedésétől. Ezt követően tíz évig eredménytelenül kutattam Werbőczy
naplója után. Végül kiderült, hogy Budapesten, a Református Teológiai
Könyvtárban őrzik, vagyis tartják titokban a naplót.
Itt volna az ideje, hogy végre ne
a mohácsi csatavesztést tartsuk nemzeti nagylétünk gyásztemetőjének, belássuk,
hogy az Oszmán Uralom nélkül Európa kereszténysége, de különösen a Kárpát
Medencében élő népeké jelentősen másként alakult volna.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése