Kopátsy Sándor PP 2017 08 28
Törökország
megítélése
Diákkorom óta irritált, ahogyan
kezelték a magyar történelemben az Oszmán birodalom megítélését. Azt hiszem
holnap lesz a napja a Mohácsi Csatának. Ezt, máig a magyar történelem
tragédiájának minősítjük, vele csak Trianon vetekszik. Tizenéves fejjel, csak
azon botránkoztam, hogy pogányoknak és barbároknak minősítettük őket, pedig
szinte minden tekintetben messze előttünk jártak. Ezt elintéztem azzal, hogy a
Mohácsi csatát az iskolázott oszmán katonák, és az analfabéta magyar sereggel
vívták. Mivel a főuraink többsége is analfabéta volt.
A háború után abban a szerencsében részesültem, hogy Erdei Ferenccel,
haláláig szoros barátságban voltam, aki kinyitotta a szememet abban, hogy a
magyar parasztpolgárságot az Oszmán Hódoltságban eltöltött másfél évszázadnak
köszönhetjük. A közvélemény máig az oszmán Törökországot az arab világ
részének tartja, arról fogalma sincs, hogy Erdély és a mai országunk szinte
egésze, mint köszönhet a Hódoltságnak. Ott ugyan nem voltak földesurak,
főpapok, de még jobbágyok sem. Azt ugyan nem tagadom, hogy a jobbágy
kizsákmányolt bérlője lett a földnek, de csak egy kötelezettsége volt, a súlyos
bérleti díjat kifizetni. Nem volt viszont egyházi kilenced, nem voltak kötelező
szolgáltatások, azonban a béreltét felmondhatta, szabadon költözhetett,
kereskedhetett, az ügyeseknek lehetett ingatlanuk. Ráadásul a lakóhelyük a
saját önkormányzatuk volt, amit a maguk közül választott elöljárók vezettek.
Vagyis a szultánnak súlyos bérleti díjat fizető, de büszke parasztpolgárok
lehettek.
Ezt csak Erdei Ferenc tárta fel, de máig nem tanítják.
A mohamedán törökök nem voltak sem pogányok, sem arabok, csupán a
birodalmunk lakosságának nagy többsége etnikai tekintetben szemita, arab volt. Ennek
ellenére pogányoknak minősítjük ma is őket. Senkinek nem jut eszébe, hogy a mohamedán vallás keményebben egy istent
hívő, mint a kereszténység. Az istenüket nem is ábrázolhatták. Mohamed a
prófétájuk, de még azt sem istenfiának tekintették, és nem is ábrázolták.
A Mohácsi Csata idején, Európa
területén nem volt Isztanbulhoz mérhető város. De még fontosabb volna tudni,
hogy az övék volt az első olyan hadsereg, amiben minden katona, iskolázott
volt.
Ez a birodalom a második
világháborúban szétesett, és a törökök országára, Törökországra korlátozódott,
ami az új állam alapítója, Musztafa Kemal Atatürk alatt katonai diktatúra volt,
de egyre inkább átalakult több pártos demokráciává. 2003-ban Erdogan lett a
megválasztott miniszterelnök, aki 2014-ben tejhatalmú elnökké szavaztatta meg
magát.
Előtte ugyan éveken keresztül
kereste a módját annak, hogy az ország EU tagállam legyen. Ahogyan belátta
ennek reménytelenségét tejhatalmú elnökké szavaztatta meg magát. Ezzel a
balliberális EU számára kegyvesztett lett.
A törököket ugyan nagyon nem
araboknak tartom, és egy a tagjainak a szuverenitását biztosító EU-ban szívesen
látnám. Az a meggyőződésem, hogy az ország lakossága még nem érett a
demokráciára, de sokkal inkább európai, mint közel-keleti. Ezt mindennél jobban
bizonyítja az országuk teljesítménye. Nem lemarad, hanem felzárkózik Európához.
Az országról jó a világ bankárjainak a véleménye, többször felmerült, hogy a
négy BRICs ország mellé befogadják ötödiknek. Ez talán túlzás, de az ország
harminc éve jól vizsgázik, az európai átlagnál gyorsabban növekednek a tőzsdei
befektetései. Egyetlen nehéz problémát a gyors népszaporulata okoz, évente
közel kétmillióval nő a lakossága, ami elviselhetetlen. Ezért is Erdogan a
személyes diktatúráját indokoltnak tartom.
Ebbe az írásba azért kezdtem, mert
egy tudományos felmérést olvasok, amiben, a mohamedán országokban a sharia, a
vallási diktatúra híveinek arányát közlik. Az arab országokban az arányuk,
kivéve Libanont, kétharmad és 99 százalék között mozog, Törökországban azonban
csupán 6 százalék. Ha valami, ezek az
adatok bizonyítják, hogy Törökország nem szemita, arab, hanem csak mohamedán
vallású. Ezért volna indokolt, ha az európai politikusok, nem a vallása, hanem
a kultúrája alapján minősítnék.
Törökország a nagyon sikeres
Izrael mellett, a Közel-Kelet olyan országa, amelyiknek a jövője nem
reménytelen. Ha még azt is megtanulják a kínaiaktól, hogy a népszaporulatukat
is meg kell állítani, értettek lehetnek arra, hogy az EU tagjai legyenek.
Jelenleg ez azonban azért közveszélyes, mert évente több millió török
bevándorlásával kellene számolni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése