Mezőgazdaság

Kopátsy Sándor EG 2011-12-06

A MAGAR UGARNÁL SZÁZSZOR JOBB A HOLLAND KERTÉSZET

A rendszerváltás legnagyobb bűne, amiért még generációkkal később is fizetni fogunk, hogy eladtuk, amire volt vevő, leállítottuk mindazt, ami vállalati szinten nem volt nyereséges, akkor is, ha munkaalkalmat és értéktermelést jelentett, és szétvertük a számunkra legnagyobb komparatív előnyt jelentő ágazatot, mezőgazdaságot. Ennek lett aztán a következménye, hogy a következő húsz évben példátlanul eladósodtunk a külföld felé, utolsók lettünk a foglalkoztatásban, és romlott az erkölcsi morálunk.

A rendszerváltás előtti viszonyokból leromboltuk, ami jó volt, és nem építettünk helyette jobbat.

Ebben az írásban csak a mezőgazdaság szétverésének következményeivel, és a kilábolás egyik módjával foglalkozom.

A bolsevik megszállás évtizediben bölcsen felismertük, hogy a bolsevik rendszer leggyengébb ágazata a mezőgazdaság. Még a lakosság lapvető élelmezési igényét sem képes megoldani, értékes nyersanyagokkal fizet minden élelmiszerért, ráadásul nincsenek is magad igényei, mindent megvesznek.

Ennek a felismerésnek köszönhetően a falvakban még mindig nagy munkaerő kínálatot foglalkoztatni tudtunk. Ismereteim szerint a 70-es évektől az egyedüli ország voltunk a világon, ahol a falvakban nem volt munkanélküliség, és jobban éltek a dolgozók, mint a városokban lakó társaik. A jobban élés ugyan nem abból fakadt, hogy nagyobb volt a fizetésük, hanem abból, hogy a munkaviszonyban töltött idő után is dolgoztak. Erre a városokban élő munkásoknak sokáig nem volt lehetőségük, a falusi lakosoknak azonban volt háztáji gazdaságuk, kalákában építhették évente a házak tízezreit. Megfogalmazásom szerint, a magán vállalkozásokat gyűlölő rendszerben az ország lakosságának fele a magánvállalkozások óvodáiban készülhettek fel a rendszerváltásra.

Vitathatatlan, hogy a hidegháború végére, a politikai és gazdasági demokrácia beköszöntésére, azaz a rendszerváltásra, nem volt nálunk jobban felkészült a csatlós országok között.

Ebből a kivételes lehetőségből azonban szinte semmit sem hasznosítottunk.

Azt a Fidesz ma már tudja, hogy eladtuk, ami leadható volt, de annak nincs jele, hogy tudatosuljon, hogy a legnagyobb kincsünket, a földet, a reális értékének tört részére zsugorítottuk. Ismereteim szerint, nincs olyan EU tagország, ahol az egy lakosra jutó nemzeti jövedelemhez viszonyítva, ilyen alacsony volna a föld ára. Márpedig annak, hogy milyen az ország agrárpolitikája, a legjobb mérce a termőföld ára. Szégyen, de az utolsók vagyunk.

A mezőgazdaság tönkretételében a rendszerváltás minden pártja részt vett.

- A liberálisoknak nincs érzékük a mezőgazdasághoz. Számukra minden ország talpköve a pénzügyi szektor.

- A szocialisták bűntudata nem engedte meg, hogy a mezőgazdaság érdekében kiálljanak. Ebben nagy szere volt annak is, hogy őket a liberális szárnyuk uralta.

- A kisgazdák számára a mezőgazdaság a múlt kisparaszti társadalma, ami már romantika. Ezekkel szövetkezett mind az Antall, mind az első Orbán kormány.

- A Demokrata Fórum agrárpolitikája talán megfelelt volna az érdekünknek, de azt megszállta Antall József és csapata.

- Az első Orbán kormány még szükségét érezte annak, hogy Torgyán kisgazdáival koalícióra lépjen.

- A szoclib koalíció három ciklusa óvakodott az agrárpolitikától, hiszen az agrárpolitikusok közül senki sem kapott szerepet.

- A jelenlegi kormányban a Vidékfejlesztési Minisztérium érzéktelen a vidéki foglalkoztatás kezelésére. Pedig ma a vidéki képzelten munkaerő foglalkoztatásánál nincsen fontosabb feladat.

- Jelenleg az ország nemzeti vagyonában példátlanul kis hányadot képvisel a földvagyon, ennek a reális értéke a magyar államadóssággal közel azonos lehetne. Az irreálisan alacsony földértéknek egyik oka, hogy nincs, illetve lehetetlen a külföldi vevők vásárlása.

Az alábbiakban erre teszek javaslatot.

Az EU-ban semmi akadálya annak, hogy a külföldiek földtulajdonlását szigorú feltételekhez kössük. Ebben az elsődleges feltétel a helyen lakás és a foglalkoztatás legyen. Ha Hektáronként három két-három fő foglalkoztatását előírnánk, néhány százezer hektár, a művelt terület egyetlen százaléka, megoldaná a tíz évre terezett foglalkoztatást. Ezen túl példát mutatnának arra, hogyan kell ma a mezőgazdasági adottságokat kihasználni.

Az Egyesült Államokban működik ilyen betelepítési törvény, ami tíz fő foglalkoztatása esetén megadja a beutazási engedélyt, még az is lehet, hogy a foglalkoztatást meglévő hazai vállaltnál hitellel növeli. Három évig eredményes vállalás után jár az állampolgárság.

A konzervatív magyar falvakban üdvös lenne a vállalkozó külföldiek megjelenése.

Értsük meg végre, hogy első királyunk sem kiárusítani akarta az országot, amikor nyugati polgárokat hívott az országba.

A földpiac ilyen korlátozott megnyitása sokkal nagyobb nemzeti vagyonnövekedést hozna, mint amennyi államadósságot pénzügyi forrásból, tíz év alatt kifizethetünk.

Most ugyan takarékoskodnunk kell, de az adósságot csak a termelés növekedéséből lehet törleszteni.