AZ EMBERI FAJ VÁROSLAKÓ LESZ

Kopátsy Sándor                  PS                  2012-11-15

AZ EMBERI FAJ VÁROSLAKÓ LESZ

Az emberi faj gyorsan városlakó lesz. Erre a forradalmi változásra alig figyel fel a társadalomtudomány, pedig beláthatatlan következményei lesznek.

Fajunk százezer éves történetében szinte a jelenkorig olyan kis közösségekben élt, amiben mindenki mindenkit ismert. A városokban lakók száma csak az utóbbi ötezer éve vált számottevővé, de akkor is csak kis hányaduk élt városokban.

Ez nem jelentette azt, hogy nem nyertek a városok fontos szerepet, mert azok lettek a társadalmi, a gazdasági és politikai élet motorjai. Az ipari forradalomig, vagyis fajunk életének 99.5 százalékáig, az emberiségnek csak néhány százaléka volt városlakó. Előbb a nagyon magas lakosságot eltartó önözéses földművelő, majd alig néhány száz éve az iparosodás és a vasúti hálózat hatására szerte a világban megindult a gyorsa urbanizáció. Ennek ellenére a 20. század elején még alig minden ötödik ember volt városlakó.

1950-re a fejlett társadalmakban a lakosság fele már városlakó lett. 2000-ben már az emberiség fele városlakó lett.

Az urbanizáció a gyorsan szaporodó, viszonylag szegény, egyre jobban lemaradó világban fergeteges szaporodásnak indult.

Amíg 1950-2050 között a fejlett világban az urbanizáció 54.5 százalékról, 85.9 százalékra nő, a lemaradó világban ez a szám 17.6-ról 644.1-re ugrik. 1950-ben az emberiség negyede volt városlakó, 2050-ben pedig 75 százaléka lesz az. Az emberiség gyorsan szaporodó, elsősorban ezért lemaradó többségében 2050-ben magasabb lesz az urbanizáció, mint száz évvel korábban a már nem szaporodó, fejlett világban volt.

A történészek alig foglakoznak azzal, hogy mi lesz ennek a fergeteges urbanizációnak a társadalmi következménye. Pedig nagyon egyszerű az eddigi tapasztalatokból is levonható lecke. Az iparosodott városok nyugatról keletre haladva voltak a véres forradalmak szinterei. Az első az akkor alig kétmilliós Párizsban, az utolsó az alig kétmilliós Moszkvában.

Ebből következtetni lehet, hogy mi várható a húszmilliós városokban.

Nagyon keveset foglalkoznak a történészek a vidék és a város eltérő demográfiájával. Pedig az előző hatezer év történelmének kulcsa a túnées3edési nyomás volt. Ezen belül a városi lakosság a magas halandósága okán fogyott, azt csak a vidéki lakosság állandó túlnépesedéséből lehetett pótolni. Amíg a ritkán lakott vidéken a gyermekvállaláshoz viszonyítva, alacsony volt a halandós, a városokban egészen a 20. századig magas. Nem a születések, hanem a halálozások számában volt nagy különbség. A történészek máig nem vették tudomásul, hogy a járványok a városokban hatványozottan gyorsabban terjedtek, mint a falvakban. Erre megtanított a modern baromfitartás. A csatornázatlan falvak trágyadombjain szinte ismeretlen volt a baromfipusztulás. A zsúfolt battériákban azonban állandó állatorvosi felügyelet, légkondicionált levegő és állandó gyógyszerfogyasztás nélkül hetek alatt elpusztult az állomány.

Történelmi példa, hogy a közel-keleti kereskedelem az időszámításunk első századaiban szinte kipusztította a mediterrán városokat, és azok újjászületése csak a középkor végére indulhatott meg. Az, hogy a jelkorban ezerszer akkora a kontinensek közötti kapcsolat, mint kétezer éve volt, mutatja, hogy csak a korszerűen közművesített, egészségügyi hálózattal rendelkező, azaz gazdag és iskolázott városok védettek a fertőzések robbanása ellen.

Szerencsére, az orvostudomány ma már képes a berobbanó járványok ellen is védekezni.

Ugyanakkor a városba való özönlés ellen egyelőre nincs védekezés. A középkori városok elsősorban azért voltak fallal körülvéve, nehogy engedély nélkül valaki ott maradhasson. A városfalak a hódító seregek ellen ritkán jelentettek védelmet, a bevándorolni akarók ellen azonban hatékonyan védekeztek. Erről is alig tesznek említést a történészek.

A magyar történelemben említést sem tesznek arról, hogy a jobbágycsalád tagjai 1830 ellőtt, ha lett volna is rá pénzük, törvény tiltotta, hogy telket, lakást vehessenek.

Talán ennyi is elég annak bizonyítására, hogy a társadalom mozgástörvényei múltjának és jövőjének a megértéséhez milyen fontos volna az urbanizáció megértése.