Miért vannak a földön fejlett életformák?

Kopátsy Sándor PB 2011-05-27

MIÉRT VANNAK A FÖLDÖN FEJLETT ÉLETFORMÁK

A tudomány még mindig abban a hitben él, hogy ott kell keresni fejlett biológiai állapotot, ahol az életfeltételek a földünkéhez hasonlók. Ez a megközelítési mód csak akkor volna részben indokolt, ha a földünkéhez hasonló életformákat keresnénk. De még arra sincs semmi garancia, ha ilyen bolygót találunk, azon a minkéhez hasonló élet alakult volna ki. Ahhoz arra is szükség volna, hogy az ilyen bolygónak a története is nagyon hasonló legyen a mi földünkéhez.

Az anyagfejlődések, különösen ennek a biológiai formájának elképesztően sok útja lehet. Semmi oka nincs annak, hogy azt feltételezzük, hogy csak annak a néhány elemnek a variációja lehet a szerves élet alapja, ami a földi életre jellemző.

Elméletileg minden hőmérsékleten, nyomások, gravitáción lehet élet. Az életfeltételét az jelenti, hogy mennyi változáshoz kellett az anyagoknak, majd a kezdeti életformáknak alkalmazkodnia.

A földi élet azért fejlett, mert bolygónk rendkívül sok változást élt meg. Az élettelen és az élő anyag fejlődésének motorja a környezeti változás. Fejlettebb szervetlen, és szerves anyagok csak ott jönnek létre, ahol ezt a változások kikényszerítik.

Márpedig a mi földünk története rendkívül eseménydús volt. Elég volna csak a legutóbbi százmillió évet vizsgálni. A tudomány már feltérte, hogy mekkora csillagászati, geológiai és éghajlati változások sora történt.

Kezdem azzal, hogy a földünk tengelye és pólusa gyakran változott. Ennek az éghajlatra való hatásáról keveset tudunk.

Az is tudott, hogy a vulkáni kitörések milyen lényeges változássokkal jártak.

Az elmúlt egymillió évben, pedig talán tucatnyi jégkorszak, és felmelegedés volt.

Mindezek óriási fajtapusztulással, és új, néhányszor fejlettebb fajok megjelenésével jártak.

Ennyi is elég annak indoklására, hogy akik a földön túli életet keresik, azoknak nem olyan viszonyokat kell keresni, amelyek hasonlóak a földeihez, hanem olyan bolygókat, melyeken olyan sűrűk voltak a változások, mint a földünkön. De még ez sem jelenti azt, hogy ott a földi élethez hasonló élet lenne.

Elég arra gondolni, hogy az élet megjelenése óta milyen eltérő körülmények fordultak el bolygónkon.

Csak az a feltételezés jogos, hogy a változások mértéke és gyakorisága a bolygókon, azok között is a kisebbeken valószínűbb.

Az élet kutatóinak az élet kialakulásához szükséges időt a környezetváltozások sebességével kellene mérni. Azt kell tehát kutatni, hogy hol változott gyakrabban a környezet. Az ilyen helyeken minden bizonnyal van élet, legfeljebb annyira más, hogy egyelőre felismerni sem tudjuk.