Kína nemzeti jövedelme ebben az évben 6 százalékkal nő

Kopátsy Sándor EH 2019 11 05

Kína nemzeti jövedelme ebben az évben 6 százalékkal nő.

Ez a mutató 1990 óta mindig magasabb volt, de ez nem alkalmas arra, hogy a társadalmi fejlődést mérje. Jelenleg erre csak az ENSZ által használt mutató a legalkalmasabb, ami három adat eredője, az egy lakosra jutó jövedelem, a várható életkor és az átlagos iskolázottság eredőjét. Az országok nemzeti jövedelménél jobb mutató az egy lakosra jutó jövedelem önmagában is. Mivel a kommunista Kínában 1990 előtt a lakosság évente 3 százalékkal nőtt, az egy lakosra jutó jövedelem sokkal lassabban, sőt nem is nőtt annak ellemére, mint az ország nemzeti jövedelme. Mivel a kommunista Kínában nagyon magas volt a felhalmozási ráta, mert az urbanizáció és a közlekedési hálózat kiépítése a világgazdaság történelmében példátlanul gyors volt, kevés maradt a fogyasztásra. Kevesen vették tudomásul, hogy a marxista Kínában példátlanul nagy maradt a mély szegénységben élők aránya. Szinte senki sem vette tudomásul, hogy a mély szegénységben élők aránya alacsonyabb volt Indiában, mint Kínában. Ez ugyan abból is fakadt, hogy a melegebb éghajlaton nagyobb volt a természet ajándéka, és kisebb a hideg tél jövedelmet nem termelő ellensúlyozása.

Ez a 6 százalékos növekedés egy lakosra vetítve mégis világrekord. 1990-ig ugyanis gyorsan nőtt a munkára fogható személyek számára. Ezért kellene az ENSZ által használt három adatot kiegészíteni egy negyedik mutatóval, az egy lakosra jutó vagyonnal. Ez elsősorban az éghajlattól függő. Minél keményebbek és hosszabbak a telek, annál több vagyonra van szükség. A kemény telek nemcsak a termelésből kieső jövedelmet, hanem az átteleléshez szükséges fűthető lakást, tüzelő anyagot, meleg ruházatot, hanem élelemtartalékolást is kívánnak.

Ezért az első fejlett társadalmak az északi sarkkörön túli szárazföldi térségekben, és a magas hegyekben alakultak ki. Minél nagyobb az élettérben szükséges vagyonigény, annál előbb jelentek meg a viszonylag fejlettebb és hatékonyabb társadalmak. E kör történészei máig nem veszik tudomásul, hogy az északi sarkkör közeli folyamok és a tengerpartok közeli térségben nemcsak bőséges élelemforrást jelentetek a vizek, de a megszerzett táplálék szinte korlátlan időre tárolható volt.

Az első átalagfeletti társadalmak ott jelentek meg, ahol viszonylag nagy vagyonra volt szükség. Minél nagyobb volt a jövedelemhez viszonyított vagyonigény, a hideg telekben védelmet nyújtó lakás, tüzelőanyag, a teleket áthidaló lakás, tüzelő, ruházat, táplálék, vagyis vagyonigény nagyon nagy volt.

A kemény telű magas hegyekben kialakuló magas kultúrák kialakulásának a körülményeit nem ismerem. Az ugyan kétségtelen, hogy Eurázsiában a Himalájában alakult ki az első magashegyi kultúra. Arról már sokkal többet tudunk, hogy a két amerikai magas kultúra, az inka és a maya is a magas hegyekben jött létre az eurázsiaitól függetlenül. Néhány tudós ebből arra következtetett, hogy az egyiptomi magas kultúra ismereteit a hajói vitték át Amerikába, ezt jelzi a tény, hogy ott is építettek piramisokat.

A hasonló építmények oka nem az átvitt tapasztalat, hanem a közös ok, a túlnépesedés volt. A monumentális építményeket a túlnépesedés foglalkoztatási igénye hozta létre.

A legfejlettebb társadalmak térbeni elhelyezkedése.

Jelenleg a világ tíz legfejlettebb társadalmú országa sorrendben. Norvégia, Dánia, Kanada, Svédország, Finnország, Ausztrália, Új-Zéland, Svájc, Hollandia és az Egyesült Államok. A meglepetés, hogy a történelemben páratlan szuperhatalom csak a tízedik. Ennek az oka, hogy a négy volt brit gyarmatból ennek a lakosságának a fele viszonylag elmaradott latin-amerikai és afrikai fekete. A négyük közül Kanada azért az első, mert a lakosságban alig van viszonylag elmaradott latin és afrikai fekete.

A tíz legfejlettebb állam azt bizonyítja, hogy a kis, kulturálisan homogén nemzeti állam, köztük a négy skandináv, az alpi Svájc, valamint Hollandia, és a négy óceánokon túli volt angolszász, alul népesedett gyarmat jelenti a társadalmi és gazdaági élvonalat.

A két legnépesebb állam, India és Kína.

Mindkettő az első magas kultúrák lakosságának a négyötödét tartotta el.

India élettere eleve gazdasági és kulturális tekintetben nagyobb lakosságot tartott el a melegebb éghajlata okán. Az egymástól eltávolodó folyamai okán azonban eleve gazdasági és politikai tekintetben nem volt centralizálható. Ezt ugyan a vasúti szállítás nagymértékben olcsóbbá tette, de mégis tízszer drágább maradt a lassú folyamokhoz és a hajózható csatornákhoz képest.

Kína a Himalájától északra jó tíz fokkal hidegebb éghajlatú és többször hosszabb telű volt. A fagyos téli napok nemcsak az élelemtermelésből való kiesést, de fűthető lakást, meleg ruházatot és élelem tartalékot igényeltek. A közgazdaságtan egyik súlyos hibája, hogy nem ismerte fel az éghajlattól függő vagyonigény szerepét. Amíg a sarkkör közeli vizeken a halászat télen is zavartalanul folyt, sőt a tél volt az eredményesebb szezon, a szárazföldön nagyon alacsony lakosságeltartó volt. Ezt jól jellemezte a tény, hogy amíg a halak északra vonultak, a szárazföldi állatok délre vándoroltak. Ezt jelezte a tény, hogy a tengerpartoktól távoli vadászok is arra kényszerültek, hogy a legfontosabb vadászzsákmánnyal, a rénszarvassal együtt néhány ezer kilométerrel délebbre, majd nyáron visszavándoroljanak. A sarkkör szárazföldi térségében vadászó emberhez társult a jegesmedvével és a farkassal nem versenyképes vadkutya, és ezzel megtörtént az életképtelen homo sapiens domesztikációjának az első lépése. Az emberhez domesztikálódott kutyával a rénszarvasok számára kiváló védelmet jelentettek. Ez a három faj, az ember, a kutya és a rénszarvas alkotta az első szárazföldi társadalmat, ami a kor emberiségnek nagyon kis, de a legfejlettebb hányadát jelentette. De nemcsak az első, és máig is jelentéktelenül mégis fennmaradt.

Az első jelentős lakosságot fenntartó társadalmak azonban csak a jégkorszakot követő felmelegedésnek köszönhettük. Annyi jég olvadt el, ami a föld kétharmadát jelentő tengerek szintjét mintegy 70 méterrel emelték fel. Ennek következtében a gravitációsan öntözhető gabonatermelés már a fajunk kétharmadát tartotta el. Adatokat ugyan nem ismerek arról, hogy mekkora területet öntött el a felemelkedett tenger, de meggyőződésem szerint mintegy százszor akkora terület vált gravitációsan öntözhetővé, és ezzel tette lehetővé, hogy mintegy százszor akkora területen vált lehetővé a gravitációs öntözésű gabonatermelés. Bámulatosan rövid idő alatt a Távol-Keleten, Dél-Ázsiában és a Közel-Keleten többször akkora területen vált általánossá az öntözéses rizs, köles, búza és árpa termelése. Fajunk életének a legnagyobb eredményét az jelentette, hogy mintegy tízszer annyi lakos a korábbinál sokkal jobban táplálkozhasson, sokkal jobban és tovább élhetett, mint az utolsó jégkorszakban.

Ezt a páratlan eredményt ugyan nemcsak a kor érintettjei, az elterjedt vallásai és a történészek katasztrófának, vízözönnek minősítették, amitől Noé bárkája mentette meg a fajokat. Ezzel szemben a tengerszint emelkedésének köszönhetően mára ezerszer annyi ember és háziállat élhet. Sőt olyan jól, hogy a társadalmaknak kellett fokozni a halandóságot, a nyomort, a háborúzást.

A 20. század tudományos forradalma megoldotta a fogamzásmentes szexuális élet olyan lehetőségét, ami mellett a jólétben élő társadalmakban általánossá vált a fogamzásgátlók spontán használata, és megszűnt a túlnépesedés.

A túlnépesedés megállításának elkerülhetetlenségét csak 1990-ben ismerték fel a még szegény kínai marxisták, és erőszakkal korlátozták a gyermekvállalást, és biztosították annak a használatát. Jelenleg Kína az egyetlen állam, ahol a szegény lakosság számára megtiltották a második gyermek vállalását, és biztosították a fogamzásgátlókkal való ellátást. Ennek köszönhetően közel harminc éve a lakosság várható élete ugyan meghosszabbodott, de a száma stagnál, mert csökkent a gyermekvállalás és megnőtt a munkát vállalók kora a magasabb képzésnek köszönhetően.

Kínában nem az a jelenkor csodája, hogy 6 százalékkal nő az ország nemzeti jövedelme, hanem az, hogy ilyen arányban nő az egy lakosra jutó jövedelem és vagyon is.