A jelenkori fejlett társadalmak jövedelem elosztása

Kopátsy Sándor                EH                   2018 07 20

A jelenkori fejlett társadalmak jövedelem elosztása

Harari könyvhöz

Harari nem hangsúlyozza azt a tényt, hogy a jelenkor fejlett társadalmai miben térnek el a megelőző tőkésosztály társadalmaitól.

Az alapvető változás annak köszönhető, hogy az osztálytársadalmak mindegyike túlnépesedő volt, a jelenlegi fejlettekben pedig még a létszám tartása sincs, belő forrásból biztosítva. Az emberiség jelenleg két egymástól nagyon eltérő társadalomban él. A puritán társadalmakban vagy spontán leállt a túlnépesedés, vagy erőszakkal állították le. Ugyanakkor az emberiség nagyobb fele nemcsak változatlanul túlnépesedő maradt, hanem a lakossága minden megelőző osztálytársadaloménál gyorsabban növekszik. A termelő társadalmak mindegyikét a túlnépesedés jellemezte, ami ellen mindegyik a szervezett halálokozásra kényszerült. Bármennyire minden osztálytársadalomra jellemző volt a szervezett halálokozás, a társadalomtudósok nem keresték ennek az okát. Annak ellenére, hogy minden osztálytársadalom szervezetten fokozta a lakosság nagy többségének a nyomorát, fel sem vetődött, hogy mi volt ennek az oka. A viszonylag korai elhalálozások elsődleges oka a lakosság nagy többségének mély nyomora, mindenekelőtt a gyenge táplálkozás. Ugyanakkor a néhány százalékos uralkodó osztály fogyasztási igénye feletti jövedelmet élvezhetett. Ezt bizonyította a tény, hogy az uralkodó osztályok kincsfelhalmozók voltak, a megtermelt nemzeti jövedelemnek jelentős hányadából haszontalan kincseket halmoztak fel. Minden öntözéses gabonatermelő társadalom máig csodált nem hasznosított építményeket, kincseket halmozott fel.

Ennek a folyamatnak a leginkább ismert példája Egyiptom volt. Szinte a semmiből nagyon gyorsan megoldotta a Nílus árterületének öntözését. Ismereteim szerint az volt az első olyan öntözéses gabonatermelő kultúra, amelyik számára nagyobb építkezések nélkül azonnal öntözni tudták a Nílus árterületét.

Ugyan a többi önözéses kultúra is csak annak köszönhetően vált megvalósíthatóvá, hogy a felmelegedés hatására annyi jég olvad el, ami a tengerek szintjét mintegy 70 méterrel megemelte, ezzel a folyamok torkolatát ennyivel visszaduzzasztotta. Ez természetesen azzal is járt, hogy a korábban a tengerszint felett csak 70 méterrel magasabb szárazföldeket ellepte a tenger. Ez bármennyire egyértelmű tény, az emlékezet a vízözön pusztításáról beszél. Ez ugyan cáfolhatatlan, de soha nem tették hozzá, hogy az öntözéses gabonatermelést csak tette lehetővé, hogy a tengerekbe ömlő folyók 70 méterrel vissza lettek duzzasztva. Vagyis, ha nem melegedik fel a klíma, ha az elolvadt jég és hó nem duzzasztja fel a tengerek szintjét, talán még ma is gyűjtögetésből élhetnénk.

A sok vízügyi szakembernek eszébe sem jut, mi történt volna, ha mintegy tízezer éve nem történik egy viszonylag jelentős felmelegedés. Jelenleg is folyik egy sokkal kisebb felmelegedés, aminek következtében a tengerszintnek legfeljebb néhány méteres emelkedésére lehet számítani. Ez következik abból, hogy ma sokkal kevesebb jég és hó elolvadásával kell számolni, mivel ez ma tized annyi sincs, mint a jégkorszak idején volt. Ugyanakkor ezerszer annyian, és ezerszer fejlettebb technikával rendelkezve vagyunk képesek a tizedénél is kisebb tengerszint emelkedése ellen védekezni.

Életem talán legnagyobb felismerése Ausztráliában ért, 1985-ben az őserőben. Arra döbbentem rá, hogy ott az egyszikű növények és erszényes állatok térségében vagyok, ahol ott tart a biológiai fejlődés, ahol 70 millió évvel korábban Ausztrália még Afrikához tartozott, és a biológiai fejlődés Afroázsiában óriási lépéseket tett, de Ausztráliában szinte a kontinens felfedezéséig szinte csak annyi változás történt, hogy fajunk néhány tagja idetévedt mintegy 40 ezer éve. De ezek itt viszonylag elszaporodtak, de azok sem fejlődtek.

Felvetődött a kérdés: Miért állt ezen a kontinensen a biológiai fejlődés? Egyetlen válasz lehetséges: Azért, mert az a kontinens viszonylag közel volt az egyenlítőtől, és viszonylag izolált volt a földünkön törtnő éghajlati változásoktól.