A várható életkor növekedése.

Kopátsy Sándor                  EH                  2015 11 02

A várható életkor növekedése.

A tudományos és technikai forradalomnak köszönhetően az elmúlt száz évben többel nőtt a várható élettartam, mint fajunk életében összesen. A fejlett társadalmakban a most születetek várható életkora meghaladja a 75 évet, fajunk életének első 95 százalékában pedig 25 év volt. Az emberiség szaporodásai törvénye ennek felelt meg.

A termelésre épülő osztálytársadalmakban, vagyis az elmúlt mintegy hatezer évben a várható életkor lassan megközelítette a 40 évet. Az osztálytársadalmak történelméhez a legjobb kulcs egy olyan demográfiai grafikon, ami megmutatja, hogy az életkor 25 évről 40 évre történő meghosszabbodása függvényében hogyan nőtt volna a spontán népszaporulat. A 25 évnél a természetes népszaporulat a nulla körül ingadozik. A 40 évnél pedig néhány százalék lenne. Ezzel szemben az életterünk eltartó képessége az 1 ezreléknél is lassabban nőtt. Közel így nőtt a létszámunk is. Kissé gyorsabban, mert a legtöbb életérben az optimálisnál nagyobb volt a népesség.

Vagyis 6 ezer év alatt a népesség nagyságrenddel gyorsabban nőtt volna, mint az életterünk optimális eltartó képessége. Ezt a különbséget kellett az osztálytársadalmaknak a halálozás fokozásával az elviselhető szinten tartani.

Minden osztálytársadalom egyformán három módon növelte a halálozást.

-       1. Az értéktermelők által megtermelt jövedelem jelentős hányadát elvonták, ezzel növelték a nyomort, mint halálozási okot.

-       2. A hadviseléssel közvetlenül és közvetve pusztították az embert és a vagyont.

-       3. Üldözték az ember természetes tudásvágyát, jobbító szándékát.

A várható életkor hosszabbodása függvényében nőtt a spontán népszaporulat, de változatlan volt az eltartó képesség növekedése. Ezért az osztálytársadalmaknak még inkább fokozni kellett a halálozást.

Ez az elmúlt század során megkétszereződött a várható életkor. E mellett már a fajunknak megfelelő szexuális élet esetén nagyságrenddel nagyobb lett a spontán népszaporulat annál, ami elviselhető volt.

Ezért a fogamzásgátlás megoldatlansága esetén valóságos népességrobbanás következett volna be. A születések száma a várható életkorral hatványozottan nő mindaddig, amíg az meg nem haladja a még termékeny kort. Ez a kritikus szint valahol a nők 35, a férfiak 60 éves korában van. Ebből a szempontból a férfiak kora a fontosabb, mivel a nők soha nem voltak egyenrangúak. A még termékeny idősebb férfiak is könnyen találhat magának szexuális szempontból fiatal nőt.

Az emberiség a szaporaságának csúcsát először a protestáns Nyugaton, a 20. század delején érte el. Szerencsére, éppen ekkor és itt vált megoldhatóvá a fogamzásmentes szex. Ha ez nem történik meg, a protestáns Nyugat nem emelkedhet a többi kultúra fölé.