A magyar választási rendszer

Kopátsy Sándor                 PP                   2015 10 11

A magyar választási rendszer

Orbán súlyosan tévedett a 2010 választási győzelem után. Ugyan az első dolga volt a választási rendszer módosítása, de lényegében megmaradt a kis pártokat támogató listás rendszer mellett. Csak az lett a különbség, hogy 2014 előtt a kétharmados többséghez a körzetek 99 százalékát kellett megnyerni, a jelenlegi rendszerben elég a 90 százalék. Az előbbiről azt hittem, soha nem fordulhat elő, hogy olyan párt győzhet a választáson, amelyik megnyerte a körzetek 99 százalékát. Erre nem volt, és nem is lesz példa kivéve a mi 2010-es választásunkat.

Aztán a két ciklusos szoclib politizálásnak, és Orbán Viktor következetes közép-jobb politikájának, a Fidesz, szárnya alatt a KDNP-el, elnyerte a 99 százalékát a 316 körzetnek. A 98 százalékos győzelem azonban már nem lett volna elég.

A kétharmad birtokában azonban Orbán nem változtatott alapvetően a választási rendszeren, csak annyit tompított rajta, hogy a kétharmadhoz elég legyen a körzetek 90 százalékának a megnyerése is. Erről sem hittem el, hogy megtörténhet, hiszen az EU 28 tagállama közül egyikben sem történt még meg az, hogy a körzetek 90 százalékát a legerősebb párt szerezheti meg. Aztán 2014-ben az újabb csoda is megtörtént, éppen meglett a kétharmad. Erre sem volt még példa. Ennek ellenére most nem vagyok pesszimista, mert Egész Európában váratlanul meggyengült a szoclib szárny, és megerősödött a szélsőjobb.

Azt ugyan harminc éve tudom, hogy az emberiség fele olyan mértékben szaporodik, hogy egy-két milliárd olyan ember van, akinek a saját társadalmában még arra sem lehet reménye, hogy munkával elérhet annyi jövedelmet, mint amennyit a gazdag Nyugaton a reménytelen munkanélküliek élvezhetnek. Vagyis már jelenleg is milliárdnyi ember egyetlen vágya, hogy a fejlett Nyugatra menekülhet. Ráadásul ezek száma évente mintegy 50 millió fővel növekszik. Havonta többel, mint amennyi befogadása szóba kerülhet.

Azt azonban nem tudtam elképzelni, hogy az okos Németország kancellár asszonyának minderről fogalma sincs, és rászedi az irányítása alatt működő brüsszeli bürokráciát, hogy meghirdessék a menekültek tárt karokkal történő fogadását. Ez az ostobaság oda vezetett, hogy minden reális várakozásnál jobban meggyengüljön a szoclib baloldal, és Európa nyugati felén jobbra rendeződjenek át az erőviszonyok.

Ezt szinte egyedül Orbán érezte meg, és kezdettől fogva a menekültek befogadásával szembe állt. Ez Magyarországon a szoclib baloldal erejének meggyengülésével jár. Ezzel a jobbratolódással, erejéhez képest, a Fidesznél többet csak a szélsőjobb nyer.

Két-három ciklusra a Fidesz legerősebb pozíciója vitathatatlanná vált. Már nem balról, hanem jobbról kell védekeznie. Erre tudtommal, senki sem számíthatott.

Visszatérve a magyar választási rendszer még mindig a kisebb pártokat erősíti. Az az olyan, hogy a választási körzetek nyerteseinek arányához képes a gyenge pártok érnek el nagyobb arányt a törvényhozásban.

Közben az euró övezeti tagságban megnyomorított mediterrán országok ébredeznek.

Görögországban már olyan választási törvény alapján osztották el a mandátumokat, hogy csak a legerősebb párt kap a körzetekben nyertnél több mandátumot, a törvényhozók ötödét. Így kapott a baloldali Zipras, mint a legerősebb párt, 37.5 százalékos támogatással 48 százalékos részesedést a törvényhozástól.

Olaszországban a jelenlegi miniszterelnök a görögökéhez hasonló olyan választási törvényt tervez, ami a körzetekben legerősebb pártnak már 40 százalék estén is biztos törvényhozási többsége biztosít.

Ilyen választási törvény mellett a Fidesz 23010-ben 99, 2014.ben pedig 96 százalékos többséget adott volna. Az előrelátható nyugat-európai politikai helyzet a közép-jobb Fidesz számára jobb, mint valaha. Annak a veszélye, hogy elveszti a kétharmados többségét a jelenlegi választási rendszerben ugyan továbbra is fennáll, de a kormányon maradását biztosítja az a tény, hogy az egyharmad ellenéknek egyre kisebb hányada lesz a baloldal. annak az ereje még a jelenlegi választási törvény alapján legfeljebb nyolcad lehet.

Érdemes volna feldolgozni, milyen lett volna a rendszerváltások utáni választások eredménye, ha nálunk is a görög rendszer alapján állt volna össze a törvényhozás.

A legnagyobb tanulság, hogy nem lett volna szükség koalícióra. Az ellenzék szerepe szinte soha nem lett volna jelentős. 2010 óta pedig Európa történetében a legerősebb párt a Fidesz lenne. Tehát mindent ott rontottunk el, amikor Antall József jobban félt a saját pártja jobboldalától, mint a szoclib ellenzékétől.

A jövőre vonatkozó elképzelés viszonylag egyszerű. A Fidesz megtartaná az Európában példátlan többségét, ha a kétharmados törvényhozási többség birtokában olyan választási törvényt alkotna, ami lehetővé teszi, hogy mindig egyetlen párt birtokolná a törvényhozás többségét, és ritka volna az olyan választás, ami után a kormánynak nem volna kétharmados többsége.