Kopátsy Sándor                  PG                  2016 02 28

A korszerű kikötők nagyon közel vannak

Azt a tervhivatali munkám során gyorsan felismertem, hogy a Szovjetunió szét fog esni, mert olyan fegyverkezési versenybe fogott, nem csak az Egyesült Államokkal, de a fejlett demokráciákkal szemben, amihez a gazdasági háttere tizede sem volt. Ma is azt tartom, hogy a Szovjetunió széthullásának az elsődleges oka a számára elviselhetetlen terhet jelentő fegyverkezési versenye volt. Ennek belátásához az elmúlt negyed század is kevésnek bizonyult. Még a megmaradt kommunisták sem tették fel a kérdést: Mi lett volna, ha a Szovjetunió fegyverkezésre a nemzeti jövedelméből csak akkora hányadot költ, mint az Egyesült Államok?

Fel sem lehet utólag mérni, mi lett volna, ha ez történik. Minden esetre sokkal fejlettebb a gazdaság, sokkal magasabb a lakosság jövedelme. Vagyis még ma is virágozhatna a Szovjetunió.

1954-ben még az európai bolsevik rendszerek legnagyobb hibájának abban láttam, hogy nem piacosítják a gazdaságukat. Ez is elég lett volna arra, hogy ne omoljanak össze. Nem a politikai diktatúra, hanem a gazdaság piacosodásának hiánya volt az összeomlás másik alapvető oka.

Ezt mindennél világosabban illusztrálja Kína lélegzetelállító sikere. Piacosította a gazdaságát, és a fegyverkezését számára elviselhető szinten tarja. Érdemes volna feltárni azokat az okokat, aminek köszönhetően az európai bolsevik rendszerek összeomlottak, ugyanakkor a kínai kommunista diktatúra virágzik.

Azt azonban figyelmen kívül hagytam, hogy a Szovjetunó és Kína között egy másik különbség is van. Az előbbi szinte izolált és a szárazföldi szállításra épült. Az utóbbi pedig ötezer éve az óceán partjára és a belvízi szállításra épült.

Történészként ugyan korán felismertem, hogy a síkvidéki öntözéses növénytermelés azért volt fölényben, mert egészen az üzemi szintig az anyagmozgatás az önöző csatornákon történt. Európa legnagyobb akadálya az öntözéses kultúrákhoz, azért váratott évezredekig magára, mert a termés betakarítása, a trágya kihordása tízszer költségesebb volt, mint a síkvidéki öntözőcsatornákon. Ezt a hátrányt csak a traktorok megjelenése csökkentette.

Amennyire közismert, hogy az ipari forradalom, mint jelentett az ipar számára, annyira csend van arról, hogy a természetes csapadékra épülő mezőgazdaságban mit jelentett a gépesített talajművelés, a betakarítás és a behordás.

A Szovjetunióban jellemző óriási szárazföldi távolságok megnehezítenék a vállaltok közti együttműködést. Ettől aztán olyan okos lettem, hogy kiszámoltam, hogy a szovjet méretekhez képest közelinek számító két város, Moszkva és Szentpétervár, a szállítás költsége alapján sokkal messzebb volt egymástól, mint Szentpétervártól a világ bármelyik kikötője.

Könyvtári irodalma van annak, milyen politikai okai voltak a Szovjetunió összeomlásának, de a kulturális és a gazdaságföldrajzi okokról szinte említést sem találunk.

A számok győztek meg attól, hogy a világgazdaságban a tengeri szállítás lehetősége minden kikötőt közel hoz. Akkori példám szerint Rotterdamban többe kerül egy zongorát átvitetni a szomszéd házba, mint egy konténert Tokióból elszállítani Rotterdamba. Ennek felismerése győzött meg arról, hogy a tengereken minden közel van. A szárazföldön pedig fontosabb a pontos időben a helyszínre érkezés, mint a száz kilométerekben mérhető távolság nagysága.