A török elnök Magyarországon

Kopátsy Sándor                PH                   2018 10 09

A török elnök Magyarországon

Erdogan Törökország elnöke két napos látogatásra hazánkba érkezett. Orbán Viktor lelkes fogadatásban részesítette. Méltatta a két ország közti történelmi kapcsolatokat, a lényeget azonban megkerülte. Méltatta a múltban oda menekült önálló Magyarországért harcoló, de elbukó magyarok fogadtatását, de az oszmán megszállásnak a legfontosabb következményeit, a lényeget a kálvinista Orbán meg sem említette. Azt, hogy Magyarországon a protestáns egyházak fennmaradhattak, hogy a Hódoltsági és erdélyi telepölések a parasztpolgárok önkormányzatai lettek, az Oszmán Birodalomnak köszönhetjük. Csak a Hódoltságban jöhetek létre a települések önkormányzatai, a parasztpolgárság, akik otthon polgárok voltak, de az ország vezetésében nem vehettek részt.

A Horthy rendszer és a jelenlegi közép-jobb Orbán kormány között az a minőségi különbség, hogy az előbbiben az arisztokrácia és a nemesség, az úri középosztály szövetségnek az uralma volt, a jelenlegi közép-jobb Fidesz kormány pedig a nemzeti parasztpolgárok utódainak ormánya lett. Vagyis azoké, akik a Hódoltságban lettek a települések parasztpolgárai. A jelenlegi közép-jobb kormány társadalmi alapja a Hódoltságban kialakult paraszt polgárság lett.

A kálvinista Orbán Viktornak azt kellett volna méltatni, hogy a Kárpát Medencében a reformáció szabadon csak a Hódoltságban és a szultán provinciájának tekintett Erdélyben volt vallásszabadság. Ha nincs török megszállás, eltűnt volna a kezdetben nagyon sikeres reformáció.

A Mohácsi Csata előtt a magyar országgyűlés még egyértelműen üldözte a református egyházak követőit. János Zsigmond idejében azonban Erdélyben négy elismert vallás vált elfogadottá. A Hódoltságban, ahol a magyar etnikum többsége élt, Európában akkor még ismeretlen vallásszabadság volt, mint az Oszmán Birodalom minden tartományában. Nemcsak a magyar történészek, de a hazai protestáns egyházak vezetői sem hangsúlyozzák, hogy a reformáció a Kárpát Medencében csak ott terjedhetett, ahol az Oszmán Birodalom uralkodott. Még utalás sem találtam arra, hogyan alakul a Kárpát Medence történelme, ha a szultán seregei Buda után Bécset is elfoglalják.

Megdöbbenéssel olvastam egy történelmi forrásgyűjteményben, hogy a katolikus Werbőczy a Német Római Birodalmi gyűlésen, mint a Királyi Magyarország követe vett részt. Ott megkereste őt Luther, és kifejtette a véleményét arról, hogy ők is aligha győzhettek volna, ha a császárnak nem kellett volna félni az Oszmán Birodalom terjeszkedésétől. Ezt követően tíz évig eredménytelenül kutattam Werbőczy naplója után. Végül kiderült, hogy Budapesten, a Református Teológiai Könyvtárban őrzik, vagyis tartják titokban a naplót.

Itt volna az ideje, hogy végre ne a mohácsi csatavesztést tartsuk nemzeti nagylétünk gyásztemetőjének, belássuk, hogy az Oszmán Uralom nélkül Európa kereszténysége, de különösen a Kárpát Medencében élő népeké jelentősen másként alakult volna.