2017. május 5., péntek

Franciaországot is romba dönti a Németországra szabott euró

Kopátsy Sándor                 EH                   2017 04 26

Franciaországot is romba dönti a Németországra szabott euró

Az Európai Uniót francia politikusok találták ki, majd Adenauer, és de Gaulle valósította meg. A két letűnt európai nagyhatalom nem tudta megemészteni, hogy nemcsak az Egyesült Államokból lett a történelemben először minden kultúra fölé magasan emelkedő szuperhatalom, de még az erejét meghaladó mértékben fegyverkező Szovjetunióval szemben is másodrendű ellenfelekké süllyedtek. A hidegháború olyan világpolitikai helyzetet teremtett, amiben minden téren egyetlen szuperhatalom lett az Egyesült Államok, és minden korábbi nagyhatalom a Szovjetunió katonai ereje ellen csak ennek csak a csatlósa lehetett.
Ebben a szorult helyzetben Adenauer felismerte, hogy csak a szinte egész nem kommunista európai országai egyesülve lehet súlyuk. Ezt az európai közö9sséget azonban csak Franciaországgal közös vezetés alatt lehet megvalósítani. Ezt a hasonló helyzetben lévő francia elnök, De Gaulle is felismerte, és a két örök ellenség egymás nyakába borult. 1967-ben Rómában az első hat tagja megalakította az EU-t.
Azt ugyan nem lehet bizonyítani, hogy Adenauer mennyire mérte fel, hogy Németország és Franciaország nem lehetnek örök barátok, hogy nem véletlenül voltak mindig örök ellenségek. Azt még kevésbé, hogy az akkor demokratikus európai országok is két nagyon eltérő kultúrához tartoztak. A germánok, az angolszászok és a skandinávok keményen puritánok, a latinok pedig nagyon nem puritánok voltak.
Franciaország érdeke kettős volt. Egyrészt, hogy ne egyedüli latin országként legyen a puritán többséggel szemben, másrészt a mezőgazdaság támogatása megkülönböztetett támogatást kapjon. Európában a francia mezőgazdaságnak voltak a legjobb adottságai. Azt, hogy Európa a jelenkor, és még kevésbé a jövő világgazdaságában akkor sem szerezhet fölényt, ha ennek érdekében más kontinenseknél aránytalanul nagyobb támogatást élvez. Arról kevés az elképzelésem, hogy a szén és az acélipar tervezett uniójában miért volt fontos Olaszország részvétele. Az viszont tény, hogy Franciaország érdeke volt, hogy a puritán többséggel szemben egy másik latin ország is legyen mellette. Franciaország a mediterrán országok tagságát támogatta. Németország pedig bárkit, aki nem mediterrán tagok is minél többen legyenek. Ezt a tagfelvételi buzgalmat lehetővé tette, hogy 1990-ben szétesett a Szovjetunió, és a volt csatlósok alig várták, hogy az EU tagjai lehessenek.
Hatvan élv alatt így jutottak el a 28 tagországig, illetve az első tag kilépéséig.
Nagy Britanniát ugyan nem lehetett kihagyni abból az európai közösségből, amiben már ortodox keresztény államokat is felvettek. Ugyanakkor azt is nehezen viselték el, hogy Nagy Britannia megkülönböztetett kapcsolatot tart fenn a volt gyarmataival. Ezért aztán nem is véletlen, hogy ez az ország lépett ki először az EU-ból. Ezzel zavartalanabbá vált, hogy az EU tagállamainak a sorsát Németország és Franciaország zavartalanul a saját igényének megfelelően alakítsa. Így fordulhatott elő, hogy az EU tagállamainak többsége számára közös valutát teremtettek. Méghozzá úgy, hogy a közös valuta, az euró az erős puritán erkölcsű tagok számára leértékelt, a gyenge és nem puritánok számára felértékelt legyen.
Ennek aztán az lett a következménye, hogy a puritán népek külkereskedelme egyre pozitívebb, a latin népeké pedig egyre negatívabb lett. Az előbbiek gazdagodtak, az utóbbiak eladósodtak. Az euró övezet ráadásul olyan csapda, amiből a kárvallottak ki sem léphetnek.
Az, hogy Franciaország is latin ország, amiben a lakosság viselkedése nem puritán, és ezért számára a németekkel közös valuta veremnek bizonyul, először a vasárnapi választáson vált nyilvánossá. Az ottani elnökválasztási törvény kétfordulós. Az első fordulóból csak a két legsikeresebb párt mehet tovább. Márpedig az első kettő közé a két történelmi párt egyike sem került. A társadalmi válságot azonban az jelzi, hogy a második párt egy szélsőjobb lett. A második fordulón ugyan esélytelen, mert minden másik párt támogatói ellene fognak szavazni.
Várhatóan a szocialista pártól elszakadt Macron lesz a francia elnök, de Franciaország mégsem lesz még egyszer német gyarmat.

Egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy a Németország számra leértékelt euró Franciaország számára felértékelt, ezért hosszú távon elviselhetetlen marad. Hatvan év után megindult az Adenauer és De Gaulle által létrehozott EU szétesése, amint a Németországot gyorsan gazdagító euró övezet, vagyis közös valuta tett leginkább nyilvánvalóvá. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése