2017. május 8., hétfő

A CEU elleni lépésekről a véleményem

Kopátsy Sándor                 PO                   2017 05 08

A CEU elleni lépésekről a véleményem

Évek óta hiányolom, hogy ugyan sokat írok, és sokan olvassák a web oldalamat, a sok írásom kritikája hiányzik. Most örülök, hogy valaki kíváncsi, mi a kormány CEU ellenes bírálatairól a véleményem. Azt természetesnek tartom, hogy a kormány véleménye legalább úgy eltér a CEU-étól, mint a CEU-é a kormány politikájáról. Még az is elmondom, hogy a CEU véleménye a Soros György menekült politikájáról sokkal jobb, mint az enyémé. Ennek ellenére én a kormányunktól baloldalon vagyok. Ezért örülök, ha van olyan egyetem is, ami a kormánytól balra van. Szomorú volnék, ha a közép-jobb kormány még erősebb volna.
A magyar társadalom ezer éve betegesen polgárhiányos, ezért liberalizmus hiányos is.
Egyszer reménykedhettünk abban, hogy a kiegyezés és az első világháború között jelentős kulturális és gazdasági ereje volt a polgárságnak. Ez a liberális polgárság valóban nyugat-európai volt, de sajnos szinte a fergetegesen erősödő magyar zsidóságra támaszkodhatott. A nagyszámú magyar nemesség utódai, az úri középosztály azonban ellenséget látott a zsidó polgárságban, és inkább az arisztokráciával szövetkezett, az irredenta, és antiszemita politikát segítette hatalomra. Ez a negyed század elég volt arra, hogy a zsidóság öthatodát, deportáltuk, kiirtottuk, elzavartuk.
A bolsevik megszállás idejére nem maradt polgárságunk, a megmaradt zsidóság pedig a Szovjetunióban láthatta az egyetlen szövetségesét. Ennek hatására szinte minden liberális erőtől megosztva lettünk.
A rendszerváltás idejére a szovjeturalom ugyan felszámolta az arisztokrácia és az úri középosztályt, de a jó kapcsolatokkal rendelkező liberálisok a társadalmi támogatottságuknál nagyobb hatalomra kerültek. Úgy viselkedtek, mintha a közvélemény többsége mögöttük állna. Több liberalizmust akartak lenyomni a lakosság torkán, mint amennyi megemésztésére még képes volt. Csak várni kellett a közép-jobb hatalomra kerülésére. Ezt egyedül Orbán Viktor, a liberális Fidesz vezetője ismerte fel, és gyorsan a Fideszt gyorsan közép-jobb párttá alakította át. Vagyis létrehozott az olyan politikai pártszövetséget a KDNP bevonásával, aminek a kétharmados választási támogatottsága elvárhatóvá vált.
2010-ben a Fidesz megnyerte a választási körzetek 99 százalékát. A történelem még ilyen demokratikus választási győzelmet még nem ismer. De még olyant sem, ami 2014-ben történt, a választási körzetek 90 százalékát megtartotta.
Meggyőződésem szerint, beteg az a társadalom, amiben egyetlen párt ekkora társadalmi támogatást élvezhet. Egyrészt betegség alatt azt értem, hogy egyetlen olyan pártvezető akadt, aki felismerte milyen a magyar társadalom, és politikáját ehhez igazította. Vagyis beteg az a társadalom, melyik kétharmadában közép-jobb, de csak egyetlen politikus ismeri fel, hogy győzni csak középbal politikával lehet.
A legnagyobb tapasztalattal rendelkező szocialista és liberális politikusok nem vették tudomásul, hogy a választók elvárásaihoz kell igazodni, abban bíztak, hogy elég okosak a hatalom birtoklására. Ezért történhetett meg, hogy a legkevesebb politikai tapasztalttal rendelkező Fidesz végül kétharmados többségbe került, és stabilizálni tudta magát. Ma sem látom annak lehetőségét, hogy a Fideszt le lehet váltani. Még akkor sem, ha a jelenlegi választási törvény még mindig a kisebb pártoknak kedvez, és a kétharmados parlamenti többséghez a körzetek 90 százalékát kell megnyerni.
Európa egészének egyik politikai betegsége, hogy a választási rendszere az angolszász gyakorlattól eltérően a kisebb pártok politikai hatalmát növeli, a legerősebbet pedig ritkán hagyja kormányozni. Ezen a Fidesz a kétharmados parlamenti többség birtokában sem számolta fel a listás törvényhozásba jutás lehetőségét. Úgy néz ki, hogy a mediterrán országok fogják megmutatni, hogy hogy az a jó választási rendszer, amiben a legerősebb szinte mindent visz. Felfogásom szerint az a jó demokrácia, amiben a legerősebb mindent visz, és a következő választásig nem lehet leváltani, de ugyanakkor legyen meg minden pártnak a lehetősége arra, hogy többséget szerezzen.
Ezért vagyok a híve annak, hogy lehessenek kormányellenes egyetemek is, főleg olyanok, amelyikek a liberális baloldalt képviselik. Csak így lehet biztosítani annak lehetőségét, hogy a következő választáson le lehessen váltani a kormányt. De csak annak, aki a választáson többségbe kerül.

A törvényhozásban az uralkodjon, akit a választók többsége támogat, az egyetemek pedig legyenek sokféle politikai árnyalatúak, amelyek között a diplomát szerezni akarók választhatnak. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése