2016. szeptember 2., péntek

Nem a vagyon elosztása fontos

Kopátsy Sándor                 PG                   2016 08 30

Nem a vagyon elosztása fontos

Három éve, közel száz év után, Keynes óta, a francia közgazdász Piketty könyve foglalkoztatja a közgazdaságtan elméletének művelőit. Nagy munkával összeállított könyve ugyan számos értékes információt tartalmaz, és valóban felébresztette a technokratává vált elméletei közgazdászokat, de sajnos az ő munkája is az irigységre épül. A jelenkor fejlett társadalmait azzal kritizálja, hogy egyre jobban differenciálódik a társadalom vagyona, tehát indokolt volna a vagyon egyenletesebb elosztása. Ez sajnos nem új, minden forradalmár ezzel kezdte, és „igazságosabb” vagyonelosztást követelt. Piketty ugyan nem lázít, de azok stratégiáját követi.
Alapvető tévedése, hogy a szellemi vagyonból csak azt tekinti vagyonnak, ami vállalkozásként működik. Márpedig a jelenkor társadalma abban változott a legtöbbet, hogy a fizikai tőke elsődleges hiányát felváltotta a munkaerő tudásvagyonában való hiány. Piketty olyan időszakot vizsgál, amiben a legnagyobb változás éppen az, hogy a legszűkebb keresztmetszet a munkaerő szellemi vagyona lett. Jelenleg pedig a társadalmak teljesítményét elsősorban az határozza milyen minőségű a munkaereje. Piketty tengernyi adat erről még említést sem tesz. Pedig jó száz évvel a könyve megjelenése előtt megjelent Max Webernek egy könyve, amiben a társadalmak teljesítményét elsősorban a lakosság viselkedésével indokolja. Megállapítja, hogy a jelenkorban a társadalmak működtetésének hatékonysága elsősorban a lakosság puritán magatartásán múlik.
Az óta bebizonyosodott, hogy a világgazdaság felső ötödébe csak a Nyugat protestáns, és a Távol-Kelet konfuciánus, azaz puritán kultúrájú népei kerültek. Közöttük a sorrend is attól függ, milyen kemény a puritanizmusuk. Ez a száza derekára úgy változik, hogy az emberiség mintegy kétötödét kitevő minden puritán nép gazdagabb lesz a többihez képest. Ugyanakkor annak nyoma sem található, hogy a vagyon elosztásának módjától függne a társadalmi eredmény.
Az azonban vitathatatlan tény, hogy az emberiség történetében példátlan eredményeket értek ez azok az országok, akinek a vagyonelosztását bírálja. Ma éppen a puritán Nyugat és Távol-Kelet példátlan fölénybe került azokkal a társadalmakkal szemben, amelyek vagyonelosztását figyelmen kívül hagyta, elsősorban azért, mert adatai sincsenek.
Piketty szerencsétlenségére, éppen az elmúlt néhány évben történt az emberiség történelmében a legnagyobb vagyonvesztés. Mivel a kínai iparosítás túljutva az alapok kiépítésén, csökkent a nyersanyagigénye, és az olaj és földgáztermelésben új utat találtak, a bányajáradékok két év alatt a töredékükre csökkentek. Csupán az elmúlt évben az energiahordozók részvényei 85, a nyersanyag termelőké pedig 10 százalékkal csökkent. Ugyanakkor a fogyasztási cikkek kereskedelmi vállalatinak a tőzsdei éréke 13 százalékkal nőtt.
Számomra minden gazdasági mutatónál biztosabb jelzést mutat az iskolázottság, a várható életkor, a testmagasság, a túlsúlyosság növekedése. Ezek a mutatók pedig az elmúlt 50 évben nagyobb javulást jeleznek, mint valaha akár egy évezred alatt.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése