Miért nem tartom demokratikusnak a listás választást?

Kopátsy Sándor                  PP                  2013-06-28

Miért nem tartom demokratikusnak a listás választást?

Már sokszor érintettem, hogy miért nem értek egyet azzal, hogy a törvényhozásba lista alapján is be lehessen jutni.

Tegnap egy kétórás autóúton voltam együtt egy alkotmányjogásszal. Ezt a témát csak érintettük, csak érezhettem, hogy nem győztük meg egymást.

Sok más k mellett azért is nagy tisztelője vagyok az Egyesült Államok alkotmányának, mert abban nincs helye a párton keresztül való törvényhozói szerephez jutásnak.

Nem tudom a listán útján való történő mandátumjutás történetét, de számomra a bolsevik és a fasiszta rendszerek, vagyis a párturalmak gyümölcse, amibe a kisebb pártok, mindenek előtt a liberálisok is örömmel kapaszkodtak. Ma már divat. Kivételnek számít néhány angolszász ország, elsősorban az Egyesült Államok, ahol megmaradt a polgári társadalmak törvényhozásába kerülés eredeti rendszere.

Nem véletlen, mert az osztálytársadalomban még olyan erős, és olyan sokgyökerű volt az uralkodó osztály hatalma, hogy nem is volt szükségszerű, hogy párthatalomban testesüljön meg. A törvényhozói szerephez jutás számára elegendő volt, ha valaki a választókerületében a szavazók többségének támogatását élvezi.

A marxizmus bolsevik, azaz kelet-európai formája, ami lényegében egyetlen párt diktatúrája volt, tekintve, hogy a lakosság kisebbsége támogatta, nem engedhette meg magának, hogy a lakosság közvetlenül válassza meg a törvényhozókat.

Ugyanez történt a fasiszta államokban is. A diktatúra stabilitását csak azzal biztosíthatta, ha a törvényhozást nem a lakosság választotta, hanem a párt delegálta.

De még ezzel sem elégedhettek meg a diktatúrák, bevezették a nyílt szavazást, a frakció fegyelmet. Vagyis a törvényhozónak elvették a jogát, hogy a lelkiismeretének megfelelően szavazhasson.

Számomra a demokrácia szellemének az felel meg jobban, ha a politikai karrier a választók egy csoportjának, egy választási körzet megnyerésével kezdődhet. Ezzel szemben ahol listáról lehet bekerülni, ott semmi értelme, ha egy körzetben ehhez elég népszerű vagy, de bőven elég, ha a pártvezetés bizalmát megnyered, és felvesznek a listájukra. Akkor meg semmi szükség arra, hogy benned bízzon a választók egy csoportja. Ez pedig már nem tetszik nekem.

A listás rendszert tovább rontja, ha a körzet képviseletéért való indulást is a pártvezetés engedélyezi. Tehát nem a körzeti pártszervezet küld általa választott képviselőt a párt frakciójába, ha nem ezt is a pártvezetés, sőt néha a párt első embere dönti el. Ez estben a listán bekerülő képviselőt nem a pártvezetés, hanem a pártvezető szelettálja.

Az ilyen listás rendszer csak a formájában különbözik az egy pártrendszertől, csak az a különbség, hogy nem egyetlen párt kegyeit kell elnyerni, hanem valamelyik pártét. Mindkettő párt diktatúra, csak az egyik egyetlen, a másik több párt diktatúrája, azzal a különbéggel, hogy lehet pártot választani.

Az Egyesült Államok alkotmányát azért is jónak tartom, mert a megválasztott elnök pozíciója ciklusra szól, nem leváltható. Ráadásul a kormányát is maga állítja össze.