A világ népességének alakulása

Kopátsy Sándor                  PD                  2013-06-28

A világ népességének alakulása

Az ENSZ jelentése a világ népességének várható alakulásáról százszor nagyobb problémát vetít előre, mint az éghajlat változása. A következő 37 évben 2.4 milliárddal nagyobb lesz az emberiség létszáma. A század végére pedig elérik a 10.9 milliárdot, vagyis a jelenleginél 3.7 milliárddal többet. Százötven év alatt négyszeresnél is többre szaporul a fajunk.

Ha valaki veszi a fáradságot és kalkulálja, hogy mibe kerül a létszámunk 2050-ig történő 2.4 milliárd ember felnevelése, vagyonnal, munkahellyel való ellátása, rájön, hogy annak nagyon kis hányadából el lehet hárítani a felmelegedés által okozott károkat. Nem is szólva arról, ennyivel több ember mekkora környezeti terhelést okoz. Véleményem szerint a legnagyobb veszélyt okoz majd az, hogy az emberek sokkal sűrűben kénytelenek élni, és harcolni az életterükért.

Itt csak néhány szempontot vetek fel.

Az emberi faj kontraszelekcióval szaporodik.

Az elmúlt ötven év azt bizonyítja, hogy egyelőre csak a Nyugat puritán, és a Távol-Kelet konfuciánus népei gazdagodnak az átlaghoz képest. E két kultúra lakossága alig lesz érintve a 2.4 milliárd létszámnövekedésben. Ezzel szemben a növekedés fele csak Afrika, 90 százaléka pedig a lemaradó világ lakosságában jelentkezik.

1950-ben a világ tíz legnépesebb országa között három, nyugati, protestáns állam, az Egyesült Államok, Németország és Britannia, és két nyugati latin, valamint a pravoszláv Oroszország volt. Jelenleg a puritán Nyugatot már csak az Egyesült Államok képviseli, és egyetlen európai ország, a csökkenő népességű Oroszország.

2050-ben már csak az Egyesült Államok marad az első tízben. európai ország már nem lesz.

1950-ben a fejlett Távol-Keletet egyedül Japán képviselete, ami jelenleg a 10. és kiesőben van.

Az új fejlemény, hogy 1950-ben a legnépesebb ország, Kína még alig fél-perifériás szinte volt. Ma már biztonsággal állítható, hogy 2050-ben a fejlettek közé számít. 2050-ben a Nyugatot csak az Egyesült Államok, a Távol-Keletet csak az akkor már gazdag Kína képviseli. Európai ország pedig nem lesz az első tíz között. A tíz legnépesebb ország között csak kettő lesz olyan, ahol az átlagnál magasabb az egy laksora jutó nemzeti jövedelem, és legfeljebb egy, Brazília, ahol átlag körüli, a többi hét legnépesebb ország a kor perifériájához tartozó lesz. Ma a szegény Afrikában az emberiség hetede, 37 év múlva a negyede él.

2050-ig a legnagyobb világtörténelmi változás, hogy a világ legnépesebb kultúrája, a távol-keleti egésze a fejlettek között lesz.

Fajunk kontraszelekciója elsősorban abban fog jelentkezni, hogy a relatív szegények aránya nő. Dél-Ázsia, Afrika és Latin-Amerika viszonylag szegényebb lesz, mint jelenleg.

A túlnépesedés nem annyira abszolút, mint sokkal inkább relatív szegényedéssel, fergeteges urbanizációval, és az iskolázottság gyors növekedésével fog járni. A relatív lemaradó világ társadalmi atombombává változik. A sokmilliós nagyvárosokban élő, iskolázott, de a jövőjében nem reménykedő fiatalság a megfékezhetetlen forradalmi erő. Mivel a forradalmak nem jelenthetnek megoldást, a fajunk történetében ismertetlen arányú emberpusztító forradalmak várhatók.

Közben az orruknál tovább látni képtelen tudósok és természetvédők nem mernek szembenézni a fajunkra váró borzalmakkal. A tudósok a felmelegedéssel riogatnak, a zölden pedig a fajok pusztulását látják tragédiának.