Kopátsy
Sándor PV 2015 02 05
Vallás és tudomány
Talán helyesebb
lett volna teológiát írni a vallás helyett. Nem ismerem eléggé a kelet-ázsiai,
mondhatjuk a kínai és a dél-ázsiai, mondhatjuk az indiai kultúrák történetét,
hogy általánosíthassak. Egyiptomban a vallás és a tudomány teljesen
összefonódott. Ezzel szemben a görög kultúrában a vallás klérusának szerepe
háttérbe volt. A tudományok között a teológia, a tudósok között a teológus,
alig kapott szerepet. A Római Birodalomban is fennmaradt a vallás háttérbe
szorultsága. A császár volt az isten, és azt a szenátorok, a legrangosabb
polgárok választották.
A keresztény
egyház szerepéről alig mondhatunk valami érdemit az első évezred előttről.
Érzésem szerint a kereszténység főszerepet csak akkor kapott, mikor Európa
feudális magas-kultúra hordozója lett. Ügyesen a legnagyobb földbirtokos lett,
és szerepét a földbirtokosi osztály érdekének szolgálatába állította. Ezt a
szerepét nem győzöm értékelni. Európa nyugati fele a nyugati keresztény vallás
klérusának köszönheti, hogy végül minden más kultúra fölé emelkedhetett.
Véleményem
szerint, az osztálytársadalmak
legnagyobb problémái a túlnépesedési nyomásból fakadtak. Ezt csak a
nyugat-európai keresztény egyház volt képes féken tartani azzal, hogy a nép
számára gyermekvállaló házasságokat a jobbágytelekkel való rendelkezéshez
kötötte. A feudális Nyugat-Európa sikerének alapja az a születéskorlátozás
volt, ami a házasságot a jobbágytelek biztosítottságához kötötte. Vagyis olyan
gyermekvállalási korlátozó módszert alkalmazott, ami csak a jelenlegi Kínában
sikerült.
A történelem
fintora, hogy ma a katolikus egyház a gyermekvállalás korlátozásának a
legnagyobb ellenfele. Aztán pár héttel ezelőtt a túlszaporodó Fülöp Szigeteken,
a római pápa vetette fel a szülők gyermekvállalási felelősségét. Azt még nem
tudom, hogyan fogja megúszni a hirtelen kimondott igazságát, a saját
felsőklérusával szemben.
A nyugat-európai
feudális társadalomban a tudomány feletti felügyelet a keresztény klérus vezetése
alatt maradt, jól mutatja a tény, hogy az egyetemek nyelve a latin, és a
legrangosabb tantárgy a teológia volt. Vagyis a vallás és a tudomány nem volt
elválasztható.
A tudományt
azonban nem lehetett megállítani. Éppen a tudóskodó papok voltak az első
tudományos úttörők.
A keresztény és
a mohamedán vallás világhódítása nem képzelhető el a Biblia, a zsidó ószövetség
hatása nélkül, egyre inkább jelentkezik annak a tudományokhoz mért elmaradása.
Kezdem azzal,
hogy a Biblia a választott nép enciklopédiájának készült. Ma az a választott
nép a világ lakosságának alig több egyetlen ezrelékénél, és a Bibliára
támaszkodó két nagy világvallás három ezredénél. A jelenlegi zsidóság nagyobb,
és értékesebb fele pedig legfeljebb a teljesítményét tartja, nem jog nélkül,
megkülönböztetettnek. Krisztus és Mohamed vallása ugyan túllépett az isten
választott népének elvén, de klérusa nem hangsúlyozza, hogy a Biblia a
zsidóknak, mint az isten választott népének az enciklopédiája. A kereszténység pedig
szinte máig antiszemita volt, a zsidókat, mint Krisztus gyilkosait kezelte.
Jelenleg pedig a mohamedánok a leginkább antiszemiták. Pedig az ő többségük is
szemita nép.
A Biblia
elavulásának a fő oka az, hogy olyan korban született, amikor még a Földet
tekintették a világ centrumának, az emberi faj múltjáról pedig semmiféle
tudományos ismeret nem volt. Ezt a kor embereitől nem is lehet elvárni, de
ezzel az is összedől, hogy isteni sugallat megfogalmazása, tartalma
vitathatatlan.
Ezt a jelenkori
teológusok még elintézhetik azzal, hogy a tudomány által megállapított tények
mellékesek. De ez a logika sántít. Az isten ugyanis a Biblia írásakor is
mindentudó és tévedhetetlen volt. Ha a teremtésre, a vízözönre vonatkozó adatok
tévesek, akkor nem lehet azt állítani, hogy a többi esemény, például a tíz
parancsolat, vagy a tudásvágyat eredendő bűnnek minősítő isteni szavak
vitathatatlanok. A még nagyobb és már az Újszövetséget is érintő probléma a
csodák elfogadhatósága.
Krisztus
tanítását el lehet fogadni a tudománynak is, de a csodáit nem. Márpedig a
kereszténység számos egyháza az isteni csodatevés valóságként elfogadásához
ragaszkodik. Ez olyan, mintha egy tudós, valamit azzal bizonyít, hogy álmában
megjelent Szűz Mária, és az mondta meg.
Meggyőződésem
szerint, a vallásokra még sokáig szükség van, de azoknak a tudományos
ismereteket tudomásul kell venni. A jövőtől valami olyant várok, ami a zsidóság
esetében egyre erősebben jelentkezik, hogy a tudományok világában nagyon jól
boldoguló zsidók nem vallásosak, de a vallásos zsidókkal szolidáris hazafiak.
Ehhez arra van szükség, hogy a vallásosak ne legyenek agresszívek, ne várják el
az arab világból hazatért hittestvéreiktől, hogy ateisták legyenek, ugyanakkor
türelmesen dolgoznak azon, hogy a gyerekeik számára legyen lehetőség a tudóssá
válásra.
Ezeket talán nem
is írom le, ha nem figyelmeztetnek a szükséges türelemre a legutóbbi
franciaországi események. A liberálisok azt hirdetik, hogy mindenkinek joga van
arra, hogy akár egy világvallás prófétáját is karikatúrájával járassa le.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése