Mivel mérjük a politikát?

Kopátsy Sándor                PP                    2013-05-09

Mivel mérjük a politikát?

Jó fél évszázada megtanultam, hogy a társadalmak eredményességét az átlagos testmagassággal lehet megbízhatóan mérni. Ez a mérce tökéletesen megfelel a múlt eredményei összevetésében. Ennek ellenére csak nagyon kevés történész használja ezt a mércét. Viszonylag megbízható adatok csak az utóbbi kétszáz évben vannak a besorozott katonákról. Tehát csak a férfiakról.

Az ennél messzebbi múltra csak a kiásott csontmaradványokból lehet következtetni. De ezek az adatok sincsenek rendezve. A számomra elérhető adatok nagyon hézagosak, csupán az egyes kultúrák összevetésére alkalmasak. Mivel a múlt társadalmaiban a lakosság kilenctizede a létminimumhoz közeli szinten élt, a testmagaság nagyon alacsony volt, és elsősorban a megfelelőbb táplálkozástól függött. A megfelelőbb alatt a mennyiséget és az összetételének minőségét kell érteni.

Az olyan népek, amelyek a hegyvidéken éltek, azonos táplálkozás mellett alacsonyabbak. Ez abból fakadt, mert a magasságkülönbségek legyőzése, megkeményíti az izmokat, és sok energiát fogyaszt, lefékezi a növekedést a sík terepen élőkkel szemben. Hasznos tájékoztatást adnának az olyan adatok is, amelyek az uralkodó osztály magasságát vetnék össze a népével. Nekem gyermekkori megfigyelésem volt, hogy milyen magasak voltak az arisztokraták, és milye kicsik a kubikusok.

Finnországban a szovjet-finn háború óta mérik, és életük során nyomon követnénk az újszülöttek fizikai adatit. Most már hatvan év után megdöbbentő eredményekre jutottak. Kiderült, hogy magzati korban elért fejlődés jelentősen kihat a várható életteljesítményre. A nagyobb fizikai állapotban születettekből hasznosabb, iskolázottabb, jobban kereső és tovább élő állampolgárok lesznek. A következő nemzedék hatékonyságára jobban kihat a magzatok kihordása, mint a politikai rendszer.

Móricz Zsigmond tanácsát gyakran idézem. Ne politizálj, építkezz! Ez alatt az is érteni kellene, hogy nemcsak az állapotos nők, de a társadalom számára is sokkal fontosabb, hogy inkább törődjenek a magzatuk fejlődésével, mint a politikával.

Ma már az is elfogott, hogy az agyfejlődés legfontosabb szakasza az iskolába járás előtt van. Ennek az lenne a következménye, hogy a társadalom elsősorban az iskola előtti kor nevelési feltételeit támogassa. Minden társadalomban ennek az ellenkezője történik. Most kezdik a politikusok is felismerni, hogy milyen fontos a bölcsődei, és az óvodai kapacitások kiépítése.

Minél fejlettebb a társadalom, annál fontosabb az állampolgárok képessége, tudásvagyona. Ezért ennek maximalizálására kellene koncentrálni. A politikát azonban elsősorban a választási ciklusok eredménye érdekli. Ezért aztán nem is foglalkozik azzal, ami a legfontosabb volna.

Mivel a fejlett társadalmak teljesítménye egyre inkább attól függ, milyen nagy a tudásvagyonuk, ennek maximalizálását kellene a politika elsődleges feladatává tenni. Ezzel szemben a politikai rendszer maximális horizontja a következő választás. A társadalom érdeke azonban távlati, generációkra terjedő. Nem csoda tehát, ha a közvélemény ösztönösen egyre jobban leértékeli a politikát.

Visszatérve a testmagasságra.

Néhány megállapítás.

- Az elmúlt száz év során többel nőtt a testmagasság, mint fajunk egész korábbi élete alatt.

- Ma a legmagasabbak a hollandok.

- Az elmúlt hatvan év során a legtöbbet a távol-keleti népek testmagassága nőtt. Köztük is elsők a japánok. Az elmúlt harminc év során a kínaiak testmagassága nőtt. Egy etnikumon belől a legnagyobb testmagaság különbség a két Korea lakossága között van.

- Európában a protestánsok jóval magasabbak, mint a latinok. A legmagasabbak a skandinávok.

- Magyarországon a bolsevik évtizedek alatt nőtt a leggyorsabban a testmagasság. A rendszerváltás óta még nincs adatunk, de az újszülöttek átlagsúlya, minden bizonnyal csökkent, mert a leszakadt rétegekben születettek aránya nőtt.

Nagyon át kellene írni az elmúlt száz év történelmét, ha nem ideológiák, vallások, pártvonalak alapján, hanem objektív mércével mérnénk.