Hulladékkezelés

Kopátsy Sándor                PG                    2012-08-14

HULLADÉKKEZELÉS

Tizenévesen felismertem, hogy a társadalmak fejlettsége többé-kevésbé lemérhető azon, hogyan érinti a Golf Áramlat hatása. Ez ugyanis keletre és délre haladva egyre gyengébb.

Később történészkedve hozzátettem, hogy a reformáció hatásán is lehet mérni a fejlettséget.

Max Webertől megtanultam, hogy a lakosság puritanizmusának foka is jó mérce.

A mai Népszabadságban látok egy grafikont arról, hogy az EU 27 tagországában milyen színvonalon áll a hulladékgazdálkodás. Ezen is le lehet mérni, hogy melyik tagországnak, hol van a helye a rangsorban. Még jobb volna a rangsor, ha csak az elfogadható kezelés mértékét vennék figyelembe. De így is meggyőző.

Sokszor idézem egy 16. századi utazás naplóját. Egy fiatal lutheránus pap elindul Hollandiából, hogy megnézze, hogyan hatott keletebbre a reformáció. Eljutott egészen Kijevig. Két fontos észrevételt tett.

1. Akkor még technikai újdonság volt a toronyóra. Magyarországon látott először olyan templomokat, amire csak festve volt az óra lapja, de nem működött a szerkezet. A többségükön azonban óra is volt. Ukrajnában csak a kijevi katedrálison volt óra, de azok senkinek sem hiányoztak, ott még nem órára, napszakokra mérték az időt. Közel háromszáz évvel később, Széchenyi azon panaszkodik, hogy nálunk elég a toronyóra, és a templomi harangszó. Angliában azonban mindenkinek saját órája van. Ez akkor villant vissza bennem, amikor a megszálló szovjetkatonák mindegyikének első kívánsága az óra volt, azt kereste.

2. Feltűnt az is a kíváncsi papnak, hogy minél keletebbre jutott, annál öregebbek voltak a püspökök. Erdélyben már nagyapák lehettek volna. Kijevben azonban nem volt nyolcvan év alatti püspök. Ehhez azt fűzöm hozzá, hogy a bolsevik forradalom után a Népbiztosok átlag életkora harminc évvel alacsonyabb volt, mint Brezsnyev idejében, vagyis a rendszer bukása előtt.

Ha külföldre kerültem, az első jelzést arról, hogy holt tart az ország a toaletteken mérhettem le. Az első utam a piacra és a temetőbe vitt. Azok is megbízhatóbb információval szolgáltak, mint az újságok, vagy akár a tudományos felmérések. Keletre menve a védőrácsok és lakatok száma volt a megbízható mutató.

Most hozzá tehetem, hogy a hulladékgazdálkodás is jó mutató.

Nagyon ritkán tévedtem, ezt elsősorban annak köszönhetem, hogy a mindennapi élet jelenségeit gondosan figyelemmel kísérem. Vagyis a repkedés helyett a földön járok.