Kopátsy Sándor EH 2019 05 01
Lemondott a japán császár
Japán a háborúveszés ellenére a világ legnagyobb nemzeti
állama, a gyorsan fejlődő Távol Keleten a legfejlettebb, a
világon a legnagyobb nemzeti jövedelmet termelő nemzeti
állam. Japán ugyan a náci Németország mellett a másik
legnagyobb vesztese a második világháborúnak. Ennek ellenére
az a két ország úgy áll, mintha nyertes lett volna. Valamikor
az 50-es években meglepődve olvastam Jánossy Ferenc
könyvében, hogy a háború vesztesek nem fognak lemaradni. Ez
egy nagy pofon a politikusoknak, a katonáknak és a
történészeknek, akik a háborúk sorsával magyarázzák a
történelmet, és ennek a célnak érdekében elképesztő
áldozatokra kényszerítik a népeket. A második világháború
után hamarosan jött a japán-csoda, majd a német-csoda. Ez a
két siker tartósnak bizonyult, mindkét vesztes ország ma
előbb áll a rangsorban, mint a háború előtt volt.
Amíg Németország a háborús emberveszteségét pótolni tudta a
kevésbé fejlett országokban élő etnikumai hazafogadásából, a
gyarmatain, hazatelepült japánok aránya nagyon alacsony
arányát tudta a háborúban elveszítetteket pótolni. Ennek
ellenére szerencséje volt abban, hogy amerikai megszállás alá
került, és a kiváló munkaereje exportképessé tette. Ezzel
szemben Németország harmada a bolsevik Szovjetunió csatlósa
lett. A hidegháborúban jól járt a két volt japán gyarmat,
Dél-Korea és Tajvan is. Ez a két ország volt a hidegháború
alatt a két legsikeresebb, mára Japánt is utolérték.
Japán, a világ legjobban túlépesedett országa szerencsés volt
azzal, hogy a fogamzásgátlók használata Kelet-Ázsiában ott
volt általánossá, és ennek köszönhetően ott indult meg a
lakosságcsökkenés. Ez máig nem tudatosult. Japán sikerének
alapja a lakosságcsökkenése volt. Ez érvényesülhetett annak
ellenére, hogy a jóléti társadalmakban a nők foglalkoztatása
ott a legalacsonyabb. Japán harmadik gazdasági csodája ez
lenne, ha a nők foglalkoztatását sikerül megoldani. Ott a
legnagyobb csoda az, ha a következő császár, nő lesz. Erre
először kínálkozik alkalom, mivel a most trónra lépett
császárnak nincs fia, egyetlen tizenéves lánya van. Az előző
126 császárnak minden esetben a legidősebb fia lett az
utódja, a lányok szóba sem jöhettek. Mindig volt fiú. Az
csoda lenne, ha fia születne. Ez először fordulhat elő a
jelen császár utódlása esetén. Márpedig, ha nő is lehetett
császár, szükségszerű a nők foglalkoztatási egyenrangúsága.
A jelenlegi császár is forradalmi változást okoz azzal, hogy
angol egyetemet végzett, diplomája történelem tanár. Amennyit
Japán a másodi világháború elvesztése alatt változott, ahhoz
képest az, hogy nő is lehet császár és vezető a gazdasági
életben, nem nagyobb.
2
Ezt jól bizonyítja a japán menyem és unokám, akik magyar nők
lettek. A menyem japán asszony módjára élt, amíg a férje
agyvérzése következtében keresetképtelenné vált. Ebben a
helyzetben a menyem keresetképessé vált, jelenleg egy japán
vállalat vezetője, ennek megfelelően keres, nagy szolgálatai
kocsival jár, amit maga vezet. Teszi ezt annak ellenére, hogy
ezt hazájában nem is álmodhatta volna. A lánya kélt fejjel
magasabb, 18 évesen zenei gimnáziumban hegedűsként magyar és
lengyel érettségije van, ebben az iskolába egy többletévet
végzett, most készül főiskolára, zenekari menedzsernek. Azt
el sem tudja képzelni, hogy Japánban éljen.
Életpályájuk mindkettejüket Magyarországhoz köti.
Lemondott a japán császár
Japán a háborúveszés ellenére a világ legnagyobb nemzeti
állama, a gyorsan fejlődő Távol Keleten a legfejlettebb, a
világon a legnagyobb nemzeti jövedelmet termelő nemzeti
állam. Japán ugyan a náci Németország mellett a másik
legnagyobb vesztese a második világháborúnak. Ennek ellenére
az a két ország úgy áll, mintha nyertes lett volna. Valamikor
az 50-es években meglepődve olvastam Jánossy Ferenc
könyvében, hogy a háború vesztesek nem fognak lemaradni. Ez
egy nagy pofon a politikusoknak, a katonáknak és a
történészeknek, akik a háborúk sorsával magyarázzák a
történelmet, és ennek a célnak érdekében elképesztő
áldozatokra kényszerítik a népeket. A második világháború
után hamarosan jött a japán-csoda, majd a német-csoda. Ez a
két siker tartósnak bizonyult, mindkét vesztes ország ma
előbb áll a rangsorban, mint a háború előtt volt.
Amíg Németország a háborús emberveszteségét pótolni tudta a
kevésbé fejlett országokban élő etnikumai hazafogadásából, a
gyarmatain, hazatelepült japánok aránya nagyon alacsony
arányát tudta a háborúban elveszítetteket pótolni. Ennek
ellenére szerencséje volt abban, hogy amerikai megszállás alá
került, és a kiváló munkaereje exportképessé tette. Ezzel
szemben Németország harmada a bolsevik Szovjetunió csatlósa
lett. A hidegháborúban jól járt a két volt japán gyarmat,
Dél-Korea és Tajvan is. Ez a két ország volt a hidegháború
alatt a két legsikeresebb, mára Japánt is utolérték.
Japán, a világ legjobban túlépesedett országa szerencsés volt
azzal, hogy a fogamzásgátlók használata Kelet-Ázsiában ott
volt általánossá, és ennek köszönhetően ott indult meg a
lakosságcsökkenés. Ez máig nem tudatosult. Japán sikerének
alapja a lakosságcsökkenése volt. Ez érvényesülhetett annak
ellenére, hogy a jóléti társadalmakban a nők foglalkoztatása
ott a legalacsonyabb. Japán harmadik gazdasági csodája ez
lenne, ha a nők foglalkoztatását sikerül megoldani. Ott a
legnagyobb csoda az, ha a következő császár, nő lesz. Erre
először kínálkozik alkalom, mivel a most trónra lépett
császárnak nincs fia, egyetlen tizenéves lánya van. Az előző
126 császárnak minden esetben a legidősebb fia lett az
utódja, a lányok szóba sem jöhettek. Mindig volt fiú. Az
csoda lenne, ha fia születne. Ez először fordulhat elő a
jelen császár utódlása esetén. Márpedig, ha nő is lehetett
császár, szükségszerű a nők foglalkoztatási egyenrangúsága.
A jelenlegi császár is forradalmi változást okoz azzal, hogy
angol egyetemet végzett, diplomája történelem tanár. Amennyit
Japán a másodi világháború elvesztése alatt változott, ahhoz
képest az, hogy nő is lehet császár és vezető a gazdasági
életben, nem nagyobb.
2
Ezt jól bizonyítja a japán menyem és unokám, akik magyar nők
lettek. A menyem japán asszony módjára élt, amíg a férje
agyvérzése következtében keresetképtelenné vált. Ebben a
helyzetben a menyem keresetképessé vált, jelenleg egy japán
vállalat vezetője, ennek megfelelően keres, nagy szolgálatai
kocsival jár, amit maga vezet. Teszi ezt annak ellenére, hogy
ezt hazájában nem is álmodhatta volna. A lánya kélt fejjel
magasabb, 18 évesen zenei gimnáziumban hegedűsként magyar és
lengyel érettségije van, ebben az iskolába egy többletévet
végzett, most készül főiskolára, zenekari menedzsernek. Azt
el sem tudja képzelni, hogy Japánban éljen.
Életpályájuk mindkettejüket Magyarországhoz köti.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése