Ukrajna szétesik

Kopátsy Sándor                 EH                   2014-04-19

Ukrajna szétesik

Az ukrajnai vállság az igazolja, hogy mind Brüsszelben, mind Kijevben nagyon buta emberek alakítják a politikát. Azt már leírtam, hogy miért ez a véleményem a brüsszeli vezetésről. Most arról írok, hogy miért tartom a kijevi vezetőket még ostobábbaknak.

Kijevben azt kellene tudni az ország vezetőinek, hogy az EU segítségére nem számíthatnak, Oroszországgal szembefordulva pedig szétesnek. Arról pedig fogalmuk sincsen, mire képesek önerőből. Azt kellene látni, hogy nyugaton a Ribentrop-Molotov Paktum, majd a Jaltai Szerződés alapján jelentős lengyel és Csehszlovák, azaz Trianon előtti magyar területeket kaptak. Keleten pedig óriási, többségében oroszok által lakott területet kaptak. Európa történetében példátlan területgyarapodásban részesültek.

A területi gyarapodással szemben Ukrajna jelentősen leértékelődött. 1850-1950 között természeti adottságai kedvezők voltak, és még ennél is kedvezőbbnek tartották.

- Ukrajnában termelték az olcsó gabonát és cukrot. Ez ugyan a második világháború után elveszett, a tengerentúli importtal nem versenyezhetett. A nagyon alacsony hatékonyságú szovjet mezőgazdaságnak azonban szüksége volt rája.

- Szén és vasérc vagyona Európában a legnagyobb volt. Ez ugyan a második világháború után leértékelődött. A Szovjetunió nehézipari, és hadiipari mániának szüksége szűksége volt rá.

Kevés szó esett arról, hogy Ukrajnának volt a legnagyobb zsidósága, ami a társadalmának a motorja volt. Ez is elveszett.

A Szovjetunió szétesése után azonban Ukrajna minden előnye semmivé foszlott. Minél reménytelenebb lett Ukrajna sorsa, annál jobban erősödött az ukrán nacionalizmus.

A Szovjetunió szétesése során az orosz vezetés könnyen lemondott a fehér-oroszokról és az ukránokról, abban a reményben, hogy a hozzájuk fűződő kapcsolat elég erős a szövetséges viszonyuk megtartásához.

Ez Fehér-Oroszország esetében beigazolódott, mert ott olyan politikai diktatúra maradt fenn, amivel a Nyugat nem is akart barátkozni. Engem is meglepett, hogy az ENSZ rangsorában, ami három mutató, az egy laksora jutó nemzeti jövedelem, a várható életkor és az iskolázottság, eredője alapján készül, Fehér-Oroszország megelőzi Oroszországot. Számomra ez azt bizonyítja, hogy a kelet-európai szlávok számára a politikai zsarnokság hatékonyabb, mint a liberális demokrácia.

Ukrajna esetében ugyan nagyobb az Oroszországra szorultság, mégis szembefordult szláv testvérével. A rászorultság két esetben a legnagyobb.

- Ukrajnának jelentős nemzeti ajándék az olasz és gáz szállításáért fizetett díj, és az olcsó olaj ás földgáz.

- Az ukrán nehézipar az orosz hadsereg felszerelésében a legfontosabb beszállító.

Ezek nélkül még nagyobb volna Ukrajna lemaradása.

A sok nyugati tudósításban szóba sem kerül, hogy mekkora az ukrán egy laksora jutó jövedelem, a bérszínvonal és a nyugdíj az oroszországihoz viszonyítva. Nekem csak sejtéseim vannak. A bérek, a nyugdíjak 30-50 százalékkal magasabbak Oroszországban. Ezért nincs kétségem, hogy népszavazás esetén még az oroszok közt élő ukránok is az Oroszországhoz csatlakozásra szavaznak.

Nem tartok igényt Kárpát-Ukrajnára, de népszavazás eseten ott sem csak a magyarok választanák a hozzánk való csatolást.

Sokszor mondom, hogy a burgenlandi magyarok sem akarnának Magyarországhoz csatlakozni. Még abban is kételyeim vannak, hogy Sopron lakossága nem szavazni az Ausztriához való csatolás mellett.

Azt nem értem, hogy Washingtonban, Brüsszelben, Berlinben nem gondolnak arra, hogy a lakosság többsége számára ott van a haza, ahol jobbak a megélhetési viszonyok. Ezért a hazát nem fegyverrel, hanem jobb életkörülményekkel kell védeni.

Erről feledkeztek meg az ukrán politikusok.

A nyugati politikusok pedig arról, hogy a felzárkózásra eleve alkalmatlan országokat számításon kívül kell hagyni. Márpedig Ukrajna legfeljebb Oroszországnak érték.