A fejlett társadalom jellemzői

Kopátsy Sándor                PG                    2014-03-03

A fejlett társadalom jellemzői

A jelenkori fejlett társadalmakban a tudásvagyon iránti kielégíthetetlen kereslet olyan elsődleges társadalmi jövedelemelosztást hozott létre, aminek alapján az értéktöbblet a szellemi vagyon tulajdonosaihoz került.

Ezt azonban úgy kell újraosztani, hogy a munkaerő újratermelése a társadalmi igénynek megfeleljen. Amíg az osztálytársadalmakat az olyan elosztás jellemezte, ami az értéktermelőket károsította, azok nyomorát fokozta, a jelenkori fejlett társadalmakban ennek az ellenkezője történik. Az elsődleges jövedelmeket progresszíven adóztatják, és annak többségét a kevés értéket termelők felé osztják vissza. Az osztálytársadalmakban a jövedelemtermelés viszonylag kevéssé differenciáltan keletkezett, de azt jelentősen megcsapolták, és annak többsége a viszonylag szűk politikai elithez került.

A tudásalapú társadalomban nagyon differenciáltak keletkeznek a jövedelmek, de ezek jelentős hányadát a kis jövedelműek érdekében osztják vissza. Ez azért társadalmi szükségszerűség, mert a társadalom kielégíthetetlen igénye a minőségi munkaerővel szemben sokkal kevésbé differenciált lakossági jövedelmet követel. A tőkés osztálytársadalomhoz képest az jelenti az egyik változást, hogy korábban a munkajövedelmek alig differenciálódtak, de azokat a társadalom jelentősen megcsapolta, és a kevés tőketulajdonosnak osztotta vissza, vagyis differenciálta. A jelenkori fejlett társadalmakban a munkaerő felső négyötöde magas és differenciált jövedelemhez jut, de ezt súlyos adó terheli. Az elvont jövedelem jelentős hányadát a munkaerő nem, vagy olcsón foglalkoztatott ötödéhez áramoltatják vissza, annak érdekében, hogy nemcsak megéljen, hanem képes lehessen a következő generáció minőségi felnevelésére.

Ez az újraelosztás azonban egyelőre nagyon kialakulatlan, ezért egyetlen társadalom sem képes elérni, hogy a következő generáció minősége megfeleljen a társadalom igényének. Minden fejlett társadalom aránylag sok, nem megfelelő minőségű munkaerőt termel. Ezt jól mutatja a tény, hogy mindenütt nagy a gyenge minőségű munkaerő foglalkoztatásának a gondja.

Mivel a tartós munkanélküliség még akkor sem alkalmas a munkaerő piacon keresett munkaerő felnevelésére, ha a munkanélküli segély és a családtámogatás elviselhető életviszonyokat biztosít, meg kell oldani a gyenge minőségű munkaerő foglalkoztatását. A gyenge minőségű munkaerő foglalkoztatása csak úgy oldható meg, ha az állam fedezi a foglalkoztatási költségeinek jelentős hányadát. Mivel ez sehol nincs megoldva, a munkaerő alsó, mintegy ötödének foglalkoztatása mindenütt súlyos társadalmi probléma. Nemcsak gazdasági, de erkölcsi is.

A jelenkori fejlett társadalmakban is csak úgy oldható meg a hatékony foglalkoztatás, hogy a munkaerő áru. A munkaerő piacát tehát fenn kell tartani. Ugyanakkor az államnak olyan foglalkoztatási adózást és támogatást kell alkalmazni, ami mellett a munkaerő minden minőségi és szakmai rétege közel azonos szinten foglalkoztatott. Ebben az irányban azonban szinte sehol, semmi sem történik.

A puritán társadalmak sikere a jelenlegi foglalkoztatási módszerek mellett azért általános, mert az ilyen társadalom másként áll a munkanélküliség elviseléséhez, fiatalok képzéséhez. Szinte csak a puritán társadalmakban szégyen a segélyen élés, a gyerekek gyenge iskolázása, ezért csak az ilyen népeknél alacsony azok aránya, akik vállalják a segélyből élést, és elhanyagolják a gyerekek iskolázottságát.

Jellemző, hogy Dél-Koreában nincs is tartós munkanélküliség, mert ott ez akkora társadalmi szégyen, hogy nem vállalják. De ez jelelemző a skandináv és a konfuciánus társadalmak mindegyikében, ezért alacsony a tartós munkanélküliség és magas az iskolai oktatás szintje. Ha valami, ez jól igazolja a történelmi materializmus igazát, minden egyre jobban függ a kultúra megfelelésétől.