A jelenkor mezőgazdasága

Kopátsy Sándor                PA                    2017 11 14

A jelenkor mezőgazdasága.

A tudományos és technikai forradalom a mezőgazdaságban is minőségi változást hozott. Ezt azonban szinte senki nem értette meg. A közgazdászok azon a véleményen vannak, hogy a mezőgazdaságban is a nagyüzem fölénye érvényesül. Nem veszik tudomásul, hogy a mezőgazdaságban a családi vállalkozás, a farmergazdaság legyőzte a nagyüzemet.

A két világháború között a népi írók számára a dán mezőgazdaság volt a példakép. Azt azonban senki nem ismerte fel, hogy Dániában a mezőgazdaságban dolgozók aránya a tíz százalék alá esett, nálunk pedig a munkaerő kétharmada arra kényszerült, hogy a mezőgazdaságból éljen meg. Azt el sem hitte senki, hogy az Egyesült Államokban a háború végén már csak a munkaerő 5 százaléka dolgozott, és ez is lényegesen többet teret, mint amennyit a belső piac igényelt, és bőven jutott exportra is.

Életem egyik nagy ajándékának tartom, hogy három községben én oszthattam a földet. Elmondani sem lehet azt az örömet, amint a földhöz juttatottak éreztek. Ekkor minden érintett csak azt érezte, hogy van földje, lesz kenyere. Keserűen láttam, hogy lesz saját földjükön termelt kenyerük, nem lesznek többet cselédek, de én tudtam, hogy szegények maradnak. Tíz holdat senki sem kapott. Ezt akkor úgy fogalmaztam meg, hogy öt éven belül legfeljebb tizedüknek lesz egypár lova. Traktorról senki nem álmodhat, ahhoz legalább tízszer nagyobb föld kellene. A község határát tízed annyi család között felosztani, hogy megindulhasson a dán farmerek felé vezető út. Erről azonban szó sem lehet.

Akkor még senki sem tudta elképzelni, hogy az erőltetett iparosítás és az erőltetett kollektivizálás a mezőgazdaságon kívüli munkaalkalmat teremthet. Arra meg senki sem gondolt, hogy a magyar mezőgazdaságnak a farmergazdaságok felé utat csak azok nyitottak, akik az erőltetett iparosítás érekében, a falusi lakosság négyötödét kivonták a mezőgazdaságból. Még kimondani is nehéz, de tény, hogy Rákosi, ha nem is tudatosan, de többet tett ennek érdekében, mint Veres Péter. Pedig a mezőgazdaság erőszakos nagyüzemesítését úgy kell értékelni, hogy az zsákutca. Erről pedig az derült ki, hogy ennek köszönhetően a nők a férfiakkal egyenrangú keresőkké váltak, a falvak lakossága megismerte a gépekkel való bánást, és a nagyüzemekben is megjelentek az ipari és szolgáltató üzemágak. A rendszerváltás idejére a szigorúan véve a mezőgazdaságban a munkaerő tizede maradt.

A rendszerváltás azonban visszafelé fordított. A modern, de drágán dolgozó nagyüzemeket felszámolta a politikai hatalom, de a farmergazdaságok felé még jobban elzárta az utat. A parasztromantika számára adott visszafelé lehetőségeket. A magyar agrárpolitika a rendszerváltás után újra bezárta a jelenkor agrárvilágában győztes utat, a modern családi farmokra épülést. Pedig a két háború között naiv elképzelés volt a farmergazdaságokra építés. Arra azonban még utalást sem találtam, hogy a farmergazdaságnak a paraszti mezőgazdaságban megélni akaróknak a tizedére sincs szüksége. Ezt derékba törte a bolsevik ideológia mániája, a mezőgazdasági nagyüzem. Ma sincs senki, aki bemutatja, hogy a jelenkor leghatékonyabb mezőgazdasági üzeme a családi farm.

A két háború közt a népi írók meggyőződése szerint, számukra is Dánia mutatta a sikeres mezőgazdaság felé vezető utat. Ez nemcsak a bolsevik marxisták uralma alatt, de ez az út a rendszerváltók számára is tiltott volt.

Máig nem akadt egyetlen agrárpolitikusunk, aki rámutatott volna arra, hogy a tudományos és technikai forradalom a farmerek fölényét hozta a munkásokat foglalkoztató nagyüzemek felett. Az Egyesült Államokban a családi gazdaságok nagyobb hatékonysága kiütötte a nyeregből még a legmodernebb tőkés nagyüzemeket is. A mezőgazdasági szektor teljesen a farmerok uralma alá került. Nemcsak a magyar közvélemény, de az agrárszakma sem fogja fel, hogy az Egyesült Államokban, a mezőgazdaságban a munkaképes lakosság 3 százaléka dolgozik, és ezek a belső piac kielégítése mellett óriási exportot is adnak.

Miért győzte le a farmer a tőkés nagyüzemet?

Mert a modern mezőgazdaság szinte diplomás tulajdonos családi, és nagyon tőkeigényes vállalkozása lett.

A nagyon hatékony, de nagyon drága gépeket nem lehet a munkaadótól távol dolgozó munkásra bízni. Ezek a gépek nagyon hatékonyak és nagyon drágák. Ebből fakadóan olyanok, mint a legdrágább gépkocsik, amiket a tulajdonosa nem adja kölcsön a barátjának. De azzal a különbséggel, hogy ezeknek a nagyon drága, de nagyon hatékony üzemeltetése teszi gazdaggá a farmert. Nagyon hasznos felvilágosítás volna, ha készülne olyan statisztika, hogy a legmodernebb legdrágább mezőgazdasági gépeken hány százalékban ül bérmunkás, és hány százalékban a tulajdonos és a családja. Ez azért van így mert a nagyon drága, de nagyon hatékony gépeket nem lehet a tulajdonostól távol dogozó bérmunkásra bízni. Ezt megtapasztaltam a nagyon kemény vezetés alatti Bábolnán. Azt, hogy ki milyen mélyen szánt, hogy a vetőgép egyetlen csoroszlyáját javítani kell, mennyire csökkent a nyomás a kerekekben, nem lehet a munkaadónak az irodából ellenőrizni. Minden alkatrész olyan drága, hogy arra vigyázni kell. Egyetlen traktor gumiabroncs több havi, egyetlen eltört tárcsa egy hónapi bér. Ugyanakkor a törött tárcsáért egy maszek késes egyheti bért fizetne.