Klímaváltozás IV.

Kopátsy Sándor                PK                   2016 111 25

Klímaváltozás

IV.

A köztársasági elnökünk vízgazdálkodó pályára készül. Ennek jegyében lesz vízgazdálkodási világkonferencia Budapesten. Előjáróban tegnap kifejtette aggodalmát, hogy a felmelegedéssel vízhiány fenyegeti az emberiséget. Eggyel növekedett az ijesztgetők száma. Ezen az sem változtat, hogy ez lenne a legkisebb gondunk. Azzal ugyan egyetértek, hogy fajunknak eddig is voltak és ma is vannak gondjaik az egészséges vízhiánnyal. Magamat tartom ennek a témának az egyik hangsúlyozójának. A Római Birodalom szerintem azért bukott meg, mert a városok számára nem volt képes egészséges ivóvizet biztosítani annak ellenére, hogy ennek érdekében elképesztő áldozatokat hozott. A maga korában elképesztő távolságokból hozta az egészséges vizet, és a vizek fertőzése ellen elképesztő mennyiségű bor termelését biztosította. De ez sem volt elég, egészséges ivóvíz hiányában kipusztult a városok lakossága.

Ennél is nagyobb áldozatot jelentett, hogy Itália területén a települések nem a vízben gazdag völgyekbe, hanem a dombtetőkre épültek, ezért aztán a termékeket fel kellett szállítani a dombokra. Ennek éves költsége pedig olyan nagy volt, hogy ki sem mertem számítani.

Azt is illik tudni, hogy a kereszténység a tiszta vízzel keresztelt, a szent helyei pedig a tiszta vizű források voltak.

Azt sem számolta ki senki, hogy mennyi fáradságot jelentett a mély kutak építése, és a víz kiemelése. Mára, és a jövőben még inkább ezek a gondok szinte megszűntek.

Ma csővezetékeken olcsón lehet a vizet bárhova szállítani, illetve mélyről kiemelni.

A felmelegedés pedig tovább könnyíti a problémákat. A napelemekkel mindenütt van olcsó áram, ahol süt a nap. Márpedig a nap ott süt többet, ahol vízhiány van.

Negyven éve még arról írtam könyvet, hogy az emberiség súlypontja az eddigi története során egyre északabbra áramlott, mert a hideg ellen képes volt védekezni, a meleg ellen azonban nem. Nem tudott a baktériumokban és vírusokban gazdag melegben védekezni. A hideg ellen védelmet jelentett a melegebb ruha, a lakás, a meleget azonban csak a 20. században győzték le a hűtőházak és a légkondicionálók. Ezeknek az áramfogyasztását pedig csak a század végén oldották meg a napelemek. A fertőzésekkel szemben pedig az orvostudomány segített. Jelenleg a meleg elleni védekezés olcsóbban és egyszerűbben megoldható, mint a hideg ellen. Melegben olcsóbb lett az élet, mint a hidegben. A hatékony munkavégzést is megoldja a légkondicionált munkahely. Az emberiség térbeni átrendeződését ez fogja mozgatni, az emberiség egyre inkább délre fog vándorolni.

A vízügyi szakemberek pedig azzal vigasztalódjanak, hogy a melegben több lesz a párolgás, ezért a csapadék is több lesz. Erre vonatkozó becsléssel még nem találkoztam, de már nem az én gondom.