Hol lehet a társadalom felépítménye a demokrácia

Kopátsy Sándor                 PP                   2016 08 14

Hol lehet a társadalom felépítménye a demokrácia

Marx egy életre eltéved azzal, hogy az általa elképzelt ideális társadalmi felépítmény, a kommunizmus létrejöhetésének az alépítményét nem kereste, azt hitte, hogy az ideális felépítményt minden kultúrában, minden fejlettségi szinten, akár erőszakkal is, megvalósítható. Mint teoretikus felismerte, hogy a társadalom felépítményét az alépítménye determinálja, de azzal már nem vesződött, hogy feltárja, milyen alépítményre építhető fel a kommunista társadalom. Ezért aztán a történelmi materialista teoretikusból vallásalapító próféta lett.

A történelem aztán azt igazolta, hogy a tőkés osztálytársadalmak nem ott omlottak össze, ahol a legfejlettebbek, hanem ott, ahol a leggyengébbek voltak, vagyis ahol kevésbé voltak meg a fejlettebb társadalomra való áttérés feltételei. Ezekben a marxizmus türelmetlen vallás lett, és megbukott. Marx elképzelései viszont ott valósultak meg a leginkább, ahol nem a politikai erőszakot alkalmazták, hanem az alépítményt építették, a skandináv népek jóléti társadalmiban.

Többször leírtam, a feltámadt Marx véleménye szerint is a skandináv államok hasonlítanak arra, amit ő kommunista társadalomként elképzelt. Tehát ott érek el sikereket, ahol tudomásul vették, hogy először az alépítményi feltételeket, a meggazdagodást kell a piacosítással megvalósítani, és a túlnépesedés megállítását kell a politikai diktatúrával kikényszeríteni. Ezen aztán spontán létrejön az össznépi társadalom.

A még nagyon szegény marxista Kínában más úton kellett járni. A szegénységből való felemelkedést a piacosítással biztosították, a túlnépesedést pedig politikai erőszakkal állították meg.

A társadalomfejlődés élcsapatát jelentő puritán Nyugaton pedig spontán jöttek létre az össznépi társadalom alépítményi feltételei. Ezekben spontán létrejöttek a társadalmi átalakulás előfeltételei.

Leállt a túlnépesedési nyomás.

A társadalomtudomány még a tények ismeretében sem jutott el odáig, hogy tudomásul vegye, hogy a túlnépesedő társadalom csak osztálytársadalom formájában működhet. A túlnépesedő társadalom felépítménye csak az osztálytársadalom lehet.

A túlnépesedés azonban csak az olyan társadalomban állhat le, ahol a fogazásgátlás megoldott, a lakosság életvitelét a puritanizmus jellemzi, az egy főre jutó jövedelem meghaladja a 20 ezer dollárt, az iskolázottság pedig a 12 évet.

A négy feltétel csak a puritán Nyugaton és a Távol-Kelet demokratikus államaiban jött létre. Az ilyen társadalmú országokban él az emberiség ötöde.

Két puritán ország, Kína és Vietnám, még nem érte el a fejlettségi színvonalat, még szegény és iskolázatlan volt. Mindkettő piacosította a gazdaságát, Kína pedig a népszaporulatot is megállította. Ebben a két országban nő a leggyorsabban az egy lakosra vetített jövedelem. Ezek jelentik az emberiség másik ötödét.

Ma az emberiség puritán erkölcsű kétötöde példátlanul gyorsan fejlődik. Leírhatjuk, hogy Max Weber száz éves megállapítása mára azzal igazolódott, hogy csak a puritán népek képesek más kultúráknál hatékonyabban működtetni a társadalmakat. Hatékonyan működő demokratikus társadalmuk csak a puritán népeknek lehet. Az össznépi demokráciának négy alappillére van. A lakosság erkölcse legyen puritán, ne legyen túlnépesedő, de már gazdag és iskolázott.

A demokrácia négy alépítménye feltétele csak az emberiség ötödében adott. Egy másik ötödében, mivel a lakosság erkölcse puritán, a másik hármat kell megvalósítani.

Ezzel szemben a Nyugat, élén az Egyesült Államokkal, az emberiség egésze számára a politikai demokrácia rákényszerítésével próbálkozik. Ugyanabba a hibába esik, mint Marx, erőszakkal akarja általános politikai felépítményként bevezetni a politikai demokráciát. Nem veszi tudomásul, hogy az emberiség háromötöde még szegény és elmaradott, a fele pedig nemcsak szegény és elmaradott, nagyságrenddel gyorsabban szaporodik annál, ami felett az osztálytársadalmon való túllépés lehetetlen.

A 20. század úgy fog bevonulni a történelembe, hogy a politika és a társadalomtudomány nem vette tudomásul, hogy az emberiség nagyobb fele az elviselhetőnél nagyságrenddel gyorsabban szaporodik, ezért számukra az osztálytársadalmi forma objektív szükségszerűség. Számukra az össznépi demokrácia elképzelhetetlen.

Ugyanakkor az emberiség puritán kétötöde példátlanul gyorsan fejlődik. Ennek egyik fele össznépi demokráciává alakult át, a másik fele pedig elképesztő sebességgel zárkózik fel.