Az Ószövetség ebben is tévedett

Kopátsy Sándor                 PH                   2016 05 20

Az Ószövetség ebben is tévedett

Bevallom, soha nem voltam kétségbe, hogy a történelem legjelentősebb hatású műve a Biblia, annak is az Ószövetség része volt. Az Újszövetség közel sem érdekelt annyira, mint az Ószövetség. Ennek ellenére soha nem olvastam végig. Nem tekintettem isteni eredetűnek, és tudományos forrásnak.

Azon már diákkoromban megakadtam, hogy az isten hat nap, illetve hat korszak során teremtette a világot. A fizikai és a biológiai világ alakulását tudományosan feltárandónak tartottam, és messziről nyomon is követtem, hogyan halad a tudomány egyre gyorsabban a feltárásában. Elfogadtam, hogy erről akkor is kellett mondani valamit, amikor még nem tudtunk semmit.

Két kérdés azonban folyamatosan izgatott.

Miért volt eredendő bűn az ember tudásvágya?

Ez azért zavart, mert életem sikereit a kíváncsiságomnak köszönhettem, ezt a velünk született képességet értéknek tartottam. Ugyan soha nem munkálkodtam e kérdés megválaszolásán, örültem, ha előbbre jutottam.

Először azt ismertem fel, hogy a tudásvágyat minden kultúra vallása üldözte. Minden vallás közös bolt és maradt abban, hogy a dogmák felett tiltotta a kételkedést. Tehát ebben az Ószövetség sem mond újat. Amikor aztán felismertem, hogy minden termelő társadalom túlnépesedő volt, ami ellen csak a halálokozással és a tudásvágy elnyomásával tudott védekezni, rájöttem, hogy ami szükségszerű, de erkölcsileg elfogadhatatlan, a felett nem szabad kételkedni.

A Biblia eredendő bűne tehát a túlnépesedés féken tartása szükségszerűségéből fakadt. Ettől nem az isten megváltás, hanem csak a túlnépesedés spontán leállása szabadíthat meg. Ez be is igazolódott akkor, amikor a legfejlettebb társadalmakban a tudásvágy az eredendő bűnből spontán, a legnagyobb társadalmi erény lett.

Az aggályaimat lezártam azzal, hogy a paradicsomi jelent nem az emberi faj megjelenése, hanem a termelő társadalmak kialakulásának kezdetét jeleníti meg. Ezt a zsidó vallás időszámítása is jelzi. A homo sapiens sokkal a zsidó időszámítás előtt jelent meg. Ezzel vált eredendő bűnné Ádám tudásvágya. A jelenkor fejlett társadalmaiban nemcsak az eredendő bűn szűnt meg, hanem elsődleges erénnyé emelkedett.

Miért isten először csak Ádámot teremtett?

Nem találtam logikai magyarázatot arra, hogy Isten először csak Ádámot, férfit teremtett. Nem új, számára kiválasztott fejt, hanem csak egy hímnemű egyedet. Ezt azzal magyaráztam, hogy minden osztálytársadalmat a férfiak uralma jellemzett. A Biblia megfogalmazói a férfiak magukat a nőknél magasabb rendűeknek tartották azon az alapon, hogy férfiak. A két nem egyen ragúságát szinte egyetlen vallás sem ismerte el. Nemcsak a zsidó, de a keresztény és a mohamedán vallás is a férfiak magasabb rendűségére épült, és többé-kevésbé ez fent is maradt. Nemcsak a mennyekben, hanem a földön is.

Tegnap egyik nyugati tévécsatornán az emberteremtéssel foglalkozó régi zsidó szövegekben még az szerepel, hogy isten Ádámot és Juditot földből gyúrta. Judit azonban egyenrangúságot követelt, amit Ádám nem fogadott el. Ezért Ádám elzavarta. Ezt követően történt a Bibliában említett eset, hogy az alvó Ádám bordájából Évát, aki az Ádám magasabbrendűségét elismerő társa, és a későbbi emberiség ősanyja lett.

Ez a Bibliából elhagyott részlet magyarázza azt, amit feltételeztem. A gyűjtögető társadalmakban még fennállt a két neműnk egyenrangúsága, ami azonban a termelő társadalmakban eltűnt. Nemcsak a gazdaságban, de a vallásokban is. Ez az új ismeret azért volt fontos számomra, mert a jelenkor tudásalapú társadalmaiban újra előjött a két nemünk egyenrangúsága. Számomra a történelemben a politika történeténél fontosabb a nők egyenrangúságának a folyamata.

Ebben az Ószövetségre épült vallások között a leghátsó sorban van a római katolikus vallás.