Az egyenlő választói jog

Kopátsy Sándor                  PP                  2016 05 13

Az egyenlő választói jog

Annak okán, hogy az Egyesült Államokban évégén elnökválasztás lesz, és az előválasztások javában folynak, jobban a témára figyelek. Ennek során egyre jobbnak ítélem a választási törvényt. Elsősorban azt élvezem, hogy ott a két elnökjelölt személyében nem a két pártban döntnek, hanem a választók az előválasztásokon. Most éppen annak örülhetek, hogy az a ritka eset fordul elő, amikor a Republikánus Párt jelöltjei az előválasztáson leszerepeltek és olyan jelölt szerzi meg a többség támogatását, akivel a pártvezetés nem ért egyet.

Ma a The Economist adatokat közöl arról, hogyan alakultak az elmúlt tíz évben a választáson résztvevők aránya az iskolázottságuk szerint.

Ebből az derül ki, hogy minél iskolázottabb a szavazó, annál nagyobb arányban szavaz. A diplomás férfiak80, a nők 70 százaléka szavaz. Az iskolázottság fokával együtt csökken a választói aktivitás. A képzetlen férfiak 60, a nők 30 százaléka szavaz.

Ezek az adatok azt igazolják, amit én az egységes választói jogban kifogásolok, hogy minden szavazónak azonos értékű a szavazata. Én jobbnak tartanám, ha a szavazatok súlya az állampolgárok értékével legyen arányos. Ez az értékmérce lehet az iskolázottság. A jelenkori fejlett társadalmakban a diplomások társadalmi értéke az átlag mintegy háromszorosa, a képzetlenek értéke pedig egyre inkább süllyed, sőt negatívvá válik.

Ezeket az adatokat látva megnyugodtam, hogy mivel a választásokon való részvétel az iskolázottsággal nő, végeredményben ez is azt jelenti, hogy a politikai életbe való beleszólás az iskolázottságtól is függ.