2016. május 30., hétfő

A valuták optimális árfolyama.

Kopátsy Sándor                 PG                   2016 05 11

A valuták optimális árfolyama.

Nagyon régen bosszant, hogy a valuták leértékelését negatív, a felértékelését pozitívnek nevezik. A valuta romlásának minősítik, ha leértékelik és javulásának, ha felértékelik. Pedig racionális csak az volna, ha a társadalmi érdekhez közelítését tekintenék pozitívnek, a távolodását pedig negatívnak. Pozitív tehát az az árfolyamváltás, ami a társadalom érekének megfelelő szinthez közelít, és negatív az, ami távolít. Ebből fakad az a gyakorlat, hogy a gazdagok, a hitelező társadalmak valutája felértékelt, a szegényeké, az eladósodottaké pedig leértékelt.
Ezért használjuk a nemzetközi összehasonlításokban a hazai vásárlóerő paritást. A gazdag országoknak a pénzük többet ér, ha szegény országban használják, a szegények pedig kevesebbet kapnak a pénzükért.
Ezért tartottam az 1:5 arányban eltérő fejlettségi szintű országok számára a bakárok által kitalált közös valutát. Hasonló ostobaság volt az, hogy az eurónál is keményebb valutában, a svájci frankban osztogatták a belső hiteleket. Ez a hóbortunk az országnak, az érintett bankoknak és a hiteleket felvevőknek százszor többe került, mint az MNB költségvetése.
Ennél ugyan kevésbé végzetes hibát követtünk el mi, amikor az euróhoz viszonyítva 260 forintos árfolyamra álltunk. Ez garancia volt a menthetetlen eladósodásunkra. Keveset kapott, aki exportált, és olcsó volt az import, tehát egyre rosszabb a külkereskedelmi mérleg. Ugyanakkor jól jártak, akik külföldre mentek, és drága volt azoknak, akik idejöttek, tehát gyengült a turizmus mérlege.
Ebből következett a gyors eladósodásunk. Ha kezdetben a jelenlegi árfolyamot választjuk, nem lenne adóságunk. A 310 forintos eurón végre javul a külkereskedelmünk és turizmusunk egyenlege, és csökken az adósságunk annak ellenére, hogy a forint leértékelése mintegy 20 százalékponttal növelte. Ha rajtam múlt volna, eleve 350 forintra értékeltem volna az eurót, és most nettóhitelezők lehetnénk. De ezen nem vitatkozom. Azon azonban káromkodok, hogy a kormány ellenzéke a leértékelést hibának tarja, azt károgják, hogy romlett a forint. Nem értik meg, hogy az a jó forint, ami nekünk jó. Nekünk pedig a jelenlegi árfolyam sokkal jobb, mint amivel kezdtünk.

A szakmának pedig azt ajánlom, hogy szokja meg, pozitív az optimumhoz közeledő árfolyamváltozás, és negatív az attól távolodó.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése