Oroszország bajban van

Kopátsy Sándor                        PP                        2014 11-27

Oroszország bajban van

A The Economist ezzel a címmel fejti ki a véleményét. Még ez az újság sem jutott el odáig, hogy felismerje, Oroszország nem azért van bajban, mert most valamit rosszul csinált, hanem azért mert bármit csinál, bajban van.

- A cári Oroszország bajban volt, ott omlott össze először a tőkés társadalom, pedig alig volt tőkés.

- A bolsevik Szovjetunió nem azért omlott össze, mert bolsevik volt, hanem azért mert az oroszok működtették.

- A demokratikus Oroszország nem azért van bajban, mert nem bolsevik, hanem azért, mert nem versenyképes.

Ezer éve egyértelmű, hogy Európa keleti fele a nyugati felével nem versenyképes. Ezt azzal magyarázom, hogy a nagycsaládos társadalmak ezer éve nem képesek lépést tartani a kiscsaládosokkal. Nem értették meg a reneszánszot, a reformációt, a felvilágosodást, a demokráciát, a marxizmust, azaz semmit, ami új.

Az EU politikája is azért ostoba, mert felvette tagjai közé az ortodox keresztény Romániát és Bulgáriát, és beugratta Ukrajnát, hogy tag lehet. Nem értik meg, hogy az ortodox keresztény Kelet-Európa és a Balkán más, az élenjárókkal lépést tartani képtelen kultúra, amit hagyni kell, járja a maga útját.

A fejlett, protestáns Nyugattal még a latin népek sem képesek lépést tartani, nemhogy a kelet-európaiak.

A Szovjetunió tagállamai közül csak a három balti volt nyugati keresztény, nekik még van reményük, hogy Európa nyugati feléhez zárkózzanak. A többiek az ortodox keresztények és a mohamedánok, azok rendszertől függetlenül lemaradnak. Ez csak azért marad rejtve, mert most a bányakincsekben gazdag utódállamok látszólag gazdagabbak. A reális helyzetük kiderülne, ha a jelenlegi helyzetüket úgy vették össze a Szovjetunióban megélttel, hogy az egy lakosra vetített jövedelmüket korrigálnánk a megtakarított hadikiadásokkal, és a megnövekedett bányajáradékkal. A hadikiadásuk ugyanis harmada, a bányajáradékuk pedig háromszorosa a Szovjetunió összeomlása előttinek.

Most csak az oroszokat említem. A katonai kiadásaik a 30-40 százalékról a 10-20 százalékra csökkentek, a bányajáradékuk pedig a 10 százalékról 30 százalékra nőtt. Ha ezt figyelembe vesszük, Oroszország is hátrább van, ahol 1990-ben volt. Ezt jól jellemzi Ukrajna és Fehér-Oroszország, ahol nincs bányajáradék. Ukrajna lakossága ma hátrább van a rangsorban, mint a Szovjetunió részeként volt. Még megdöbbentőbb, hogy Fehér-Oroszország, ahol az egypártrendszer tovább él, az ENSZ hármas mutatója alapján, és bányajárulékok nélkül, megelőzi Oroszországot. Ezért gondolom, hogy Oroszország népének legalább úgy megfelelt a bolsevik rendszer, mint a jelenlegi, ha nem fegyverkezne eszetlen mértékben, és nem akarna világforradalmat szervezni.

Most, hogy estek az olajárak, azonnal kiderül a valóság. A 80 dolláros olajár mellett ugyanis a bányajáradékuk tizede a 130 dolláros árhoz képest. Márpedig a jelenlegi olajár inkább csökken, mint nő. A palagáz és a palaolaj kitermelési költsége valahol a 60 dollár körül van. A 80 dolláros ár már nem jelent bombaüzletet. A 100 dolláros ár azonban igen. Oroszország tehát nem remélheti a korábbi olajárat. Kiderül, hogy egyre jobban lemaradó ország lesz.

Azt, hogy jelenleg csak a puritán Nyugat, az angolszászok, a germánok és a skandinávok, valamint a kelet-ázsiai konfuciánusok képesek az élre kerülni, és ott maradni, száz éve nagyon egyértelmű tény. Ezt nemcsak Németország és Franciaország képtelen megérteni, hanem a bankárok sem.

Kezdettől fogva irritált, amikor a kor egyik tekintélyes bankárja kitalálta a felzárkózó négy ország, Brazília, India, Oroszország és Kína, rövidítve a BRIKs országok fogalmát. Azonnal az volt a véleményem, hogy a négyből csak egy felzárkózó a másik három lemaradó. Ezek mindegyike olyan lakosságú, ami nem lehet versenyképes.

Oroszországról már leírtam a véleményem.

India eleve túlnépesedett és gyorsan növekvő lakosságú. Húsz év múlva 1.500 millió lakosával a világ legnépesebb országa lesz. A lakossága nemcsak nyelvekben, de kultúrában is nagyon tagolt. Az ország egyben tartása reménytelen. A növekvő lakosság eltartása, foglalkoztatása megoldhatatlan.

Brazília ugyan még alulnépesedett ország, de a lakossága elviselhetetlenül gyorsan nő. Ebben a tempóban képtelenség a foglalkoztatást megoldani. A spanyol, indián és fekete lakossága a latin népeknél is alkalmatlanabb a gyors társadalmi fejődésre.

A 21. században csak a Nyugat protestáns, és a Távol-Kelet konfuciánus társadalmai lehetnek sikeresek. Aki ezt nem veszi tudomásul, csalódni fog.