Elhízott az emberiség

Kopátsy Sándor                   PS                 2014 11 27

Elhízott az emberiség

Közel hatvan éve a testmagasságot és annak változását tartom a társadalom fejlettsége és fejlődése legjobb mércéjének. Vagyis centiben és nem kilóban mérek. Ez jutott most az eszembe, amikor azt olvasom, hogy az emberiség harmada túlsúlyos, és 25 év múlva várhatóan már a fele az lesz.

Fajunk eddigi életét a nagy többség alultápláltsága jellemezte. Kövérek csak az uralkodó osztályban voltak. A 20. századig legfeljebb az emberiség húszada lehetett túlsúlyos. Az, hogy fajunk népszaporulata egyetlen korban nem lépte túl az 1 ezreléket, elsősorban a táplálék szűkösségének volt köszönhető. A túlnépesedést csak az élelem szűkössége tartotta féken.

Malthus a 19. század elején még attól félt, hogy a szaporodó világ éhen fog halni. Senki sem sejthette, hogy az ipari forradalom után alig kétszázötven évvel megtörténik a mezőgazdaságban is a technikai forradalom, és az elszabadult népszaporulat ellenére, a legnagyobb népbetegség a túltáplálkozás lesz. Malthus idejében alig egymilliárd ember élt soványan, ma hétmilliárd él, túltápláltan.

De nemcsak a sok és olcsó táplálék játszott ebben a változásban szerepet, hanem az is, hogy a tudományos és technikai forradalom gépesítette a fizikai munkát. A nehéz fizikai munkákat már a gépek végzik. A traktoron, a targoncán, darukon, bányakombájnokon nincs megerőltető fizikai munka. De már gyermekkorban kezdődik a fizikai igénybevétel csökkenése. Száz éve még csak olyan játékok voltak, amelyekhez mozogni kellett. Ma a legtöbb időt a számítógépek mellett ülve töltik.

A legmeglepőbb azonban, hogy a túlsúlyosság az iskolázottsággal és a jövedelemmel fordítva arányos.

A korszakváltást semmi sem jellemzi jobban, mint a tény, hogy fajunk eddigi életében az alultápláltság volt a legnagyobb halálok, jelenleg, és a belátható jövőben azonban a túltápláltság az.