A marxista vallás a három kultúrában

Kopátsy Sándor                 EE                   2014-09-22

A marxista vallás a három kultúrában

Marx az idealizmusát még igyekezett tudományos köntösbe öltöztetni, de a tanítványai már csak a marxista vallás dogmáit gyakorolták. Ez annál inkább jellemzővé vált, minél kevésbé voltak meg a kívánt társadalom létrehozásának alépítményi feltételei.

A marxizmus lényegében a három kultúrában, három formában élt tovább.

1. A fejlett nyugati polgári demokráciában a marxizmus szociáldemokrácia formájában él tovább. Ez a fennálló tőkés osztálytársadalmat nem akarta erőszakkal megdönteni, azon belül igyekezett a munkásosztály érdekeit minél jobban érvényesíteni.

2. A tőkés osztályuralomra sem képes kelet-európai kultúrában a forradalom során hatalomra került marxisták, a bolsevikok elhitték, hogy erőszakkal létre lehet hozni a Marx által elképzelt szocialista, majd kommunista társadalmat egy elmaradott országban is. Céljuk érdekben nem válogattak az eszközökben. A bolsevik vallás klérusának, a pártnak a diktatúráját hozták létre. Ez a diktatúra eleve képtelen volt arra, hogy a tőkés osztálytársadalmakat megelőzze. A kezdeti eredményei mégis lényegesen jobbak voltak, mint a fél-feudális cári rendszeré. A század végére azonban a bolsevik diktatúra is megbukott. Nem azért, mert bolsevik bolt, hanem azért mert imperialista lett. A bukása után szétesett Szovjetunió egyetlen utódállama sem bizonyult sikeresnek, sőt még úgy sem teljesítenek, mint ahogyan a sztálini Szovjetunió a két világháború között.

3. A konfuciánus Kínában gyökeret vert marxizmus azonban példátlan sikert ér el. Az Európa keleti felén megbukott marxizmus Kelet- Ázsiában, ténylegesen Kínában, egészen a század végéig lényegében a kelet-európai marxizmus módszereit követte, a gazdaságra is rátelepedett politikai diktatúra volt. Ezért aztán éppen olyan gyenge hatékonysággal működött. Az európai bolsevik rendszerek bukása után azonban váltott.

- Piacosította a gazdaságát a nélkül, hogy a politikai diktatúrán lényegesen lazított volna. Éppen az európai bolsevik tapasztaltok alapján ismerte fel, hogy a viszonylag szegény társadalomban a politikai reformok ellenforradalomhoz, a pártdiktatúra bukásához vezetnek.

- A Kínában a politikai diktatúra élcsapatát az évezredes mandarin tradíció alapján szelektálták. Amíg a szovjet csúcsvezetés kollektívájának szellemi értéke egyre csökkent, Kínában a mandarin tradíciók alapján szelektálva, egyre tovább emelkedett.

- A Kína lakosságának viselkedését a puritánizmus jellemzi. Márpedig a konfuciánus erkölcsű népek még a Nyugat protestáns népeinél is sikeresebbnek bizonyultak. Kiderült, hogy a tudományos és technikai forradalom olyan alépítményt hozott létre, amin a puritán népek, Nyugton a protestánsok, a Távol-Keleten a konfuciánusok, minden más kultúrával szemben fölényben vannak.

A Nyugat liberális elitje a marxizmus bukásáról beszél, holott a marxizmus lényegében a bolsevik, szovjet marxizmus bulása óta éri el példátlan sikerét. A marxizmus Európa keleti felén, ahol a polgári demokráciák sem boldogulnak, megbukott, de a konfuciánus Távol-Keleten, ahol a polgári demokráciák is csodákra képesek, a még nagyon szegény Kína a világtörténelem legnagyobb csodáját produkálja. Kínában demokratikus politikai felépítménnyel szó sem lehetne a sikerről. Elég Indiára gondolni. Ázsiában sokkal inkább kiderült az, hogy a marxisták azt érték el, amire még egyetlen demokratikus politikai felépítmény nem volt képes. Kínában harminc éve olyan mértékű a fejlődés, aminek harmadát sem érte el egy óriás birodalom demokratikus politikai felépítménye.

A kínai csoda azonban nem követhető, mert a marxizmus is csak felépítmény, aminek egyik alépítményi feltétele a lakosság puritán viselkedése. A marxista diktatúra is csak ott képes a gyermekvállalást a társadalmi érdek szintjére lecsökkenteni, ahol a lakosság viselkedését a puritanizmus jellemzi.

Tehát igazolódott a marxista elmélet, hogy a társadalom felépítménye csak ott lehet hatékony, ahol már megfelelők az alépítményi feltételek.

A tudományos és technikai forradalom olyan alépítményi követelményeket támaszt, aminek csak a puritán viselkedésű népek felelnek meg. Ezért csak azok a társadalmak érhetnek el jó eredményt, amelyek lakossága puritán. A várható eredmény a puritanizmus fokától függ. Ma már a Nyugat minden puritán népe az első húsz között van az ENSZ rangsorban. De jelenleg már csak azok vannak ott. Csak a puritán lakosságú Kína nincs közöttük, de az fejlődik a leggyorsabban. A század közepére már ezek között lesz. A nem puritán kultúrájú népek pedig egyre jobban lemaradnak. Ez teljesen független attól, hogy az ideológiájuk polgári liberális, vagy marxista.

Egyre jobban beigazolódik a marxi elmélet, hogy a társadalmak teljesítménye nem attól függ, hogy milyen módszert, ideológiát alkalmaznak, mi a céljuk, az a lényeg, milyen társadalmi alépítményre építkeznek. A jelen világban a társadalmi siker titka két feltételen múlik, mennyire lassú a népesség számának alakulása, és mennyire puritán a lakosság viselkedése.