A demográfia jelentősége

Kopátsy Sándor                  PD                  2014-08-31

A demográfia jelentősége

Nyugdíjas koromban volt már időm arra, hogy na csak a követlen előttünk álló hazai problémákkal foglalkozzak. Ekkor döbbentem rá, hogy az emberi fajra is vonatkozik, hogy a sorsa eleső sorban a populációjának alakulásán múlik. Ezzel szemben a társadalomtudományok, mindenek előtt a közgazdaságtan, alig számol vele.

A történelemfelfogásunk az Európát nem érintő kultúrákkal szinte nem is foglalkozott. Mezopotámia és Egyiptom csak azért nem volt része a világtörténelemnek, mert Európa kultúrája onnan származik. A Róma Birodalom bukása utáni történelem csak a gyarmatosítás után tér ki a világra. De akkor mát Európa lett a világtörténelem főszereplője. Ezért aztán szinte mindenki meglepődik a tényen, hogy az emberiség nagy többsége Ázsiában élt. Európában pedig a tizede sem. A 20. század során azonban óriási átrendeződés indult meg, és ez a folyamat a felgyorsult.

1950-ben, Afrikában fele annyi ember élt, mint Európában, és száz évvel később, várhatóan, ötször annyi fog élni ott. 2050-ben Nigéria lakossága tízszerese lesz a legnagyobb nyugat-európai országénak.

A lakosság számának alakulásától fejesen eltérő képet kapunk akkor, ha az egy laksora jutó jövedelmeket vetjük össze. A 19. század elejéig a kultúrák közt az egy laksora jutó jövedelmekben alig volt különbség, mára ez a húszszorosára, a század közepére, az ötvenszeresére nő.

Ezek az adatok azonban csak akkor változnak sokatmondóvá, ha nem kontinensekre, hanem kultúrákra vetítjük.

Ázsia

Elsősorban az emberiség nagy többségét jelentő Ázsia így nem mond sokat, legalább három kultúrára, a távol-keletire, a dél-ázsiaira és a közel-keletire kell bontani, mert ez három, demográfiai szempontból is, nagyon eltérő karakterű kultúrát jelent.

- A távol-keletit, azaz a konfuciánust, ahol nem nő a népesség, viszont nagyon gyorsan fejlődik a társadalom. Ötven év múlta ezek fogják alkotni a fejlett világ kétharmadát.

- A dél-ázsiait, ahol elviselhetetlen a túlnépesedés, mégis gyors a népszaporulat, a kultúrája nagyon távoli az igényelt puritánhoz. Nem számolható a felzárkózás, eredménytelen az utolérni akarás.

- A közel-keleti, ez alatt értendő az észak-afrikai, mohamedán is. A túlnépesedés itt is elviselhetetlen, a kulturális magatartás pedig alkalmatlan.

A Nyugat.

Európa elsősorban három nagyon eltérő kultúra, másrészt kulturálisan hozzá tartozik a tengerentúli Nyugat, a két Amerika és Ausztrália is. Ezért Európa helyett Nyugatról beszélek. Ez is három kultúrára oszlik.

- A puritán Nyugat, az alatt értendő a protestáns Nyugat-Európa és a tengerentúli négy protestáns ország, az Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália és Új-Zéland. Ma ezek alkotják a világ élcsapatát, és ott is maradnak, de már a fejlett élcsapat harmadát fogják jelenteni.

- A latin Nyugat, ide tartoznak az európai és az amerikai latin országok. Az élcsapatba ugyan nem fognak belekerülni, mert a kultúrájuk nem elég puritán és gyorsan szaporodnak.

- Kelet-Európa és Észak-Ázsia. Óriási potenciális életteret jelent, különösen a várható felmelegedés, és az emberiség túlnépesedése okán, de a kultúrájuk nem versenyképes.

Afrika.

Már a Közel-Kelet kapcsán említettem, hogy Észak-Afrika lényegében a Közel-Kelettel azonos kultúra, ott kell említeni.

A Szaharától délre azonban a legreménytelenebb. Minden képzeletet felülmúló a n épesedése, és a század közepére háromszor annyi lakosa lesz, mint Európának.

Nagy érdeklődéssel néztem a ritkán közölt demográfiai adatot, a lakosság átlagos korát. Ahol nem változik lényegesen a lakosság, a protestáns Nyugaton és a Távol-Keleten 40-45 év körül mozog. Afrikában azonban 25 év. Az előbbieknél nincs jelentős belső népszaporulat, esetleg csökkenés van. Ettől eltekintve mindenütt jellemző az elviselhetetlen túlnépesedés.

Márpedig ahol túlnépesedés van, ott objektív az osztálytársadalmi felépítmény, és az egy lakosra vetített lemaradás.

Ebből azonban a Nyugat társadalomtudománya semmit sem sejt. Pedig iszonyú robbanás következik.