2014. január 29., szerda

Tartós munkanélküliség

Kopátsy Sándor                  PF                 2014-01-28

Tartós munkanélküliség

Évtizedek óta küzdök az ellen, hogy a jót és a rosszat összeadják. A hat hónapnál rövidebb munkanélküliség hasznos, a hosszabb káros.
A rendszerváltás előtt hiányzott, hiszen az átlagbér ellenőrzés mellett nem volt rugalmas a munkaerőpiac. A vállatok megbecsülték az olyan munkást, aki az alacsonyabb bérrel is megelégedett. Az új munkahelyet teremtők nem találtak maguknak munkást. A legjobbakat pedig nem lehetett megfizetni. Tartós munkanélküliség pedig nem is volt, még a rendőrség is üldözte.
A rendszerváltás után a rendszerváltás után pedig a magas lett a munkanélküliség, és az szinte csak tartósan, reménytelenül munkanélküliekből állt. Ez pedig katasztrofális nemcsak gazdasági, pénzügyi, de erkölcsi tekintetben is. Ez ugyan jellemző szinte egész Európára, de azon belül katasztrofális Magyarországon. Jellemző módon az EU tagországok közös jellemzője. Ebben a körben legalább mérik. A 28 tagországban a munkanélküliek 62 százaléka tartósan az. A megfelelő hazai adatokhoz nem tudok hozzáférni.
Ezért aztán a munkanélküliek százaléka értelmetlen mutató. Együtt van benne a jó meg a rossz. Ezért legfeljebb a foglalkoztatási rátát lehet valamire használni. Az is csak akkor volna igazán jó, ha a munkaképes korú tanulókat foglalkoztatottnak vennék számba. Hiszen az oktatásban résztvevők talán a leghatékonyabb értéktermelők, gyarapítják a társadalom tudásvagyonát, a munkaerő minőségét. Ezért a jó mutató a hat hónapnál rövidebb munkanélküliséget figyelmen kívül hagyná, és a munkaképes korban tanulókat pedig a foglalkoztatottak között venné számba.
Számításaim szerint ezzel a mutatóval az EU tagországok között mesze az utolsók lennénk.
Ezt az Egyesült Államokban jól tudják. Ott elsősorban a hat hónapnál hosszabb munkanélküliséget igyekeznek csökkenteni.
Ez a munkanélküliség 1948 és 1911 között csak két alkalommal, és összesen három évig volt 1 százalék felett. Nálunk, becslésem szerint, a rendszerváltás óta mindig meghaladta az 5 százalékot. De, mint írtam, a tényleges adatokat nem ismerem.

Még jobb volna tudni a 6 hónapon túliak, hogyan oszlanak meg. Talán egyszer ezt is megtudjuk, ha nem is a választás előtt, de utána.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése