Japán gazdasága gyorsan növekszik

Kopátsy Sándor               PS                     2013-09-17

Japán gazdasága gyorsan növekszik

Közgazdászkorom óta lázadozom az ellen, hogy az országok fejlődését az országok nemzeti jövedelmük növekedésével mérik, nem az egy lakosra jutó jövedelem és vagyon változásával. Az esetek többségében a két módszer nemcsak egészen mást, de ellenkező előjelű változást mutat.

Közel húsz éve, példának Japánt említem. Ott ugyanis a pénzügyi válságuk óta, nagyon lassú az ország nemzeti jövedelmének növekedése. Erről katasztrofális képet festenek. Azonban, mivel közel 1 százalékkal csökken évente a lakosság száma, az egy lakosra vetített jövedelem és vagyon jelentősen növekszik. Ennek ellenére sem veszi a fáradságot, hogy az egy laksora jutó jövedelem és vagyon változását megmutassa.

A mai The Economist magyarázat nélkül közli, hogy Japánban a nemzeti jövedelem várható növekedése 3.8 százalék. Ebből azonban az következik, hogy az egy laksora jutó jövedelem és vagyon éves növekedése mintegy 4.5 százalékos lesz. Ez kiugróan magas, csak Kínában lesz magasabb, és a kis tigrisekben pozitív. Az EU tagországainak átlagos növekedése, e két mutató alapján nulla, az Egyesült Államokban legfeljebb 1 százalékos növekedést mutat. Indiában, Brazíliában, Törökországban, Egyiptomban, különösen pedig a Szahara alatti Afrikában csökken.

Ha a nemzeti jövedelem és vagyon változását nem országra, hanem lakosra vetítve mérnénk, egészen más eredményre jutnánk. Egyértelművé válna, hogy néhány alulnépesedett országtól eltekintve, amelyekben az emberiség alig tizede él, a néhány ezreléknél gyorsabb belső népesség növekedés tartósan elviselhetetlen.

Erre nemcsak a történészek, de még a közgazdászok sem hívják fel a figyelmet, pedig fajunk történetében nem volt olyan ezer esztendő, amiben a természetes népszaporulat meghaladta volna az 1 ezreléket. Ahol ennél gyorsabban növekedett a népesség, például Amerikában, ott bevándorlás, betelepítés volt a forrása.

Ezzel szemben a 20. század népesség robbanást hozott. Az elmúlt száz évben 5.5 milliárd fővel gyarapodott a 20. századba lépése óta az emberiség. Ráadásul, a növekedés százaléka ugyan lassul, de a növekedés összege még nem.

Fajunk népesdési robbanása az emberiséget két részre szakította.

I. Az emberiség mintegy ötödében, elsősorban a gazdag Európában és a négy protestáns tengerentúli, angolszász országban, valamint a már meggazdagodott Távol-Keleten, spontán megszűnt a túlnépesedési nyomás. Egy másik ötödében, Kínában erőszakkal megfékezték. Az egy lakosra jutó jövedelem és vagyon csak ebben a kétötödben nő. Ehhez azt kell hozzátenni, hogy ebbe a hányadba csak a Nyugat puritán, és a Távol-Kelet konfuciánus népei tartoznak.

II. Az emberiség háromötödében azonban a népesség növekedése egy nagyságrenddel meghaladja az elviselhetőt. Sőt, a népesség növekedési rátája a fejlettségükkel, iskolázottságukkal fordítottan arányos. A demográfusok a jelen században mintegy 3 milliárdos népességnövekedést várnak, ez tejes egészében a túlszaporodó, ezért egyre jobban lemaradó társadalmakban fog történni.

A fentiek azt jelentik, hogy fajunk történelmének legnagyobb tragédiája felé rohan. Erről azonban nem akar tudomást venni. Helyette az éghajlatváltozással foglalkozik, aminek hatása nagyságrendekkel kisebb, mint a túlnépesedésé.

Tanulság:

Hova vezet az, ha csak egy pársoros hír ilyen szörnyű jövőt vetít elénk?