Kiegészítés a MARSLAKÓK-hoz

Kopátsy Sándor                PH                 2013-04-01

Kiegészítés a MARSLAKÓK-hoz

Nagy örömömre a munkáim szerkesztésében segítő barátom valamilyen okból elővette és feldolgozhatóbbé tette a MARSLAKÓK címmel megjelent kis könyvemet. Ez adott alkalmat arra, hogy újra végig olvassam, ami nem szokásom. Csak ritkán kerül a kezembe egy korábbi írásom. Büszkén mondhatom, hogy nem csalódtam bennük.

Most végigolvastam, és nagyon időszerűnek találtam. Elsősorban azért, mert Koestler Arthur könyvét, A 13. Törzs címen –megjelentet végigolvashattam. Ez a könyv kitűnő alkalmat kínál arra, hogy az egész könyv egy egészen más bevilágításba kerülhessen.

Amennyiben igaz, hogy a Hitler és általunk is, írott zsidók nagy többsége nem közel-keleti sémita, hanem dél-kelet európai türk eredetű, kiderült, hogy rokonok vagyunk. Azt, hogy Koestlernek igaza van, vagy nincs, nem lehet vitatni, hiszen a 13. törzs genetikai eredete nem vitatható, meg kell állapítani. Az, hogy valaki szemit, vagy türk egyszerű genetikai vizsgálat dönti el.

Márpedig ebben az esetben, a Közel-Keletről érkező zsidóság szinte egyetlen európai rokona a magyarság. A marslakók tehát a 20. század elején, Budapesten a magyarokkal, vagyis a rokonaikkal, találkozó kazár eredetű zsidók voltak.

A magyar történészek feladata, és már ez el is indult, hogy az akkor már zsidó vallású kazárokkal való kapcsolatunkat feltárjuk.

Nem a szakmám, de az ismert források szerint a tíz magyar törzs állammá szerveződése a 9. század derekén történt, és az áldást a zsidó vallású, kazár főkán adta azzal, hogy a nagyvezér, vagyis az államfő Álmos és utódai legyenek. A Magyar állam megalapítása tehát nem 1001-ben, hanem a másfél évszázaddal korábban történt. Ez azonban nomád, pogány vallású állam volt, ami csak jó száz évvel a honfoglalás után alakult át letelepedett földművesek, feudális keresztények állammává.

László Gyulának a véleménye szerint a honfoglaló tíz törzs közül az egyik kabar, azaz kazár zsidó volt. Vagyis mi magyarok hoztuk be először a kazár zsidóságot, ami mint a tíz törzs egyike, a magyarság tizede honfoglaló zsidó volt.

Az is érdekes, hogy a marslakók születése idején Magyarország magyar etnikumú lakosságának tizede zsidó etnikumú volt. Nálunk talált az államalkotó néphez viszonyítva, a legtöbb zsidó új hazát, és Budapest volt az a város, ahol legtöbb zsidó élt, nemcsak arányukban, hanem létszámuk alapján is.

Ezt bizonyítja a tény, hogy a magyar gazdasági életben ők tették ki a magyar tőkések óriási többségét. Hasonló volt a részarányuk a tudományok, a művészetek, a szabad pályás értelmiség között. Hozzáteszem, hogy Budapesten volt a két legnagyobb zsinagóga. Joggal mondhatjuk, hogy Európa keleti felén a társadalom fejlődésének élesztőjét jelentő zsidóságnak Budapest volt a centruma.

Bartók és Ady

Marx György fizikus tudósként nem említi a kor humán óriásait. Az első világháború előtt a budapesti szellemi élet éppen úgy csúcson volt, mint a műszaki tudományok.

Azt már az eredeti könyvben is említettem, hogy Bartók ugyancsak marslakó volt a zenében, mint ahogyan Neumann és Teller.

El kellene mondani, hogy Bartók nehezen lehetett volna a kor zeneszerző zsenije, ha nem karolja fel a pesti zsidóság. Becslésem szerint, a koncertjei hallgatóinak, a zenéjét megértőknek óriási többsége a pesti zsidó polgárok voltak. A tanítványai között éppen úgy tucatnyit lehet felsorolni, mint amennyit a könyv a műszakiak közül kiemelt. A magyarok szerepe a 20. század zenei világában joggal kezelhető párhuzamosan a matematikusokéval, a fizikusokéval.

Számomra Ady is marslakó volt. Megértem, hogy a magyar költő hangja nem lehet olyan nemzetközi, mint a matematikusé, de a nagyságát, legalább mi magyarok, kötelesek vagyunk tudomásul venni. Ady sem lehetett volna magyar marslakó, ha a zsidó polgárság nem tekintette volna zseninek. Ady útjának egyengetésében a zsidó polgárság szerepe még inkább egyértelmű, mint Bartók esetében. Az ő páratlan önbizalma nem lehetett volna ilyen erős, ha nem érezheti maga mögött a zsidó polgárság szellemi és anyagi támogatását.

Az irodalmi életünk is csak azért lehetett a nemzetközi élvonalban, mert élvezhette a budapesti zsidó polgárság szellemi és anyagi támogatását. A Nyugatot és szerkesztőit joggal állíthatjuk a század első harmadában a világ legjobbjai mellé. Büszkén tanítjuk a kor irodalmát, de nem tesszük hozzá, hogy anyagi támogatója a zsidó nagytőke, olvasótábora a zsidó polgárság volt.

De megfelelő szakembernek szinte minden művészeti ágban volna mivel dicsekedni.

A Marslakók könyv átdolgozásában a vezérlő elv a két rokon, a magyarság és a türk 13. törzs találkozása legyen.