2011. december 22., csütörtök

Mi formálta a történelmet ?

A természeti környezet változása. 1
A megfelelő természeti környezet 2
Más természeti környezetbe kerülés. 2
A magas-kultúrák fejlődése a hidegebb felé haladt. 3
A népesdési törvény. 3
A Nyugat dicsőségének kulcsa. 3
Egyre inkább a környezetet maga az ember módosítja. 3
A természeti környezet változása tudatváltozással jár. 3
Kopátsy Sándor EH 2011-12-21

MI FORMÁLTA A TÖRTÉNELMET

A könyvem jobb megértése érdekében röviden illusztrálom, hogyan értettem meg jobban a történtek mögötti okokat. Nem ez volt számomra megértés időrendje, de ez a logikája.
A természeti környezet változása.
Közel harminc éve, az ausztrál őserdőben járva, villant fel számomra a felismerés, hogy fejlődés csak változó környezetben van. Változatlan környezeten nincs fejlődés.
Megdöbbentett a gondolat, hogy olyan természeti környezetben járhatok, amilyen 70 millió éve volt. Csak egyszikű növények és erszényes állatok vannak. Visszamehettem 70 millió évvel a természet múltjában.
Ezen elgondolkodva rájöttem a kulcsra. A Galapagos-szigeteken még messzebb, 110 millió évvel mehetek vissza. A mély tengerekben még ennél is kétszer messzebb. Madagaszkárban csak 30 millió éves természeti állapotot találok. Vagyis a biológiai óra csak ott járt, ahol megváltozott a természet.
Ebből már csak egy lépésre volt szükség, hogy megértsem, fajunk mindaddig nem fejlődött, csak gyűjtögetett, amíg nem történt egy óriási éghajlatváltozás. Ez kényszeríttette arra, hogy termelővé váljon.
A legjobb bizonyíték az, hogy a társadalom nem fejlődött ott, ahol a jégkorszak megszűnése nem járt együtt alapvető környezeti változással.
A megfelelő természeti környezet
Az első magas-kultúrák a kemény telet nem ismerő éghajlatú folyamok önözhető síkságain alakultak ki. Ezeken jött, egymástól függetlenül létre a kínai, az indiai, a mezopotámiai és a nílusi magas-kultúra.
Azt csak jóval később tudtam meg, hogy a magas-kultúrákat fenntartó haszonnövények már évezredekkel korábban a kapáskultúrákban jelen voltak, tehát ezeket csak az alapélelmezés hordozóivá kellett tenni. A köles, a burgonya, a búza, az árpa, a rizs, a kukorica sokkal előbb kiegészítő haszonnövény lett, mint azokra kultúra épült.
A megfeledő természeti környezettbe fontos szerepet játszott a tény, hogy melyik térségben volt olyan domesztikálható állat, ami az ember számára nehéz fizikai talajmunkát, és termékszállítást képes volt elvégezni. A két amerikai magas-kultúra azért csak jó kétezer évvel később jelenhetett meg, mert ezen a kontinensen nem volt olyan az ember gondozására szoruló állat, ami ezt a feladatot elláthatta volna
Más természeti környezetbe kerülés.
A Nyugat felé címmel megjelent könyvemben már azt fejtem ki, hogyan vándorolt lépésről lépésre az önözéses kultúra Mezopotámiából a Földközi Tenger medencéjébe, majd onnan Nyugat-Európába. Azért, mert ez volt az egyetlen olyan magas-kultúra, aminek vonáskörében volt olyan térség, amiben magasabb szinten átalakulhatott.
Ezt a két és félezer éves utat lehetővé tette, hogy az új környezetbe való áttelepülés lehetővé tette a már elért vívmányok hasznosítását, és azok számára ez volt a megfelelőbb.
Az ilyen terjeszkedési lehetősége csak a közel-keleti térség magas-kultúrájának volt. A másik két magas-kultúrának a terjeszkedését az óceánok, és a magas hegyek tették lehetetlenné.
A magas-kultúrák fejlődése a hidegebb felé haladt.
A közel-keleti kultúrának négyezer évre volt szüksége, hogy a csúcsa eljusson Skandináviáig. Kiderült, hogy az elmúlt ötezer éven könnyebb volt legyőzni a hideget, mint a meleget. Ez azért folt fontos, mert a fejlődés egyik feltétele a beosztás, a takarékosság. Ez pedig csak ott volt megoldható, ahol az élelem tárolható volt, és csak ott oldották meg, ahol télen nem adott megélhetést az éghajlat.
Mára a társadalmi fejlődés súlypontja a négy évszakos éghajlatú térségben van. Ebben nagy szerepe van annak, hogy évente négy életformához kell igazodni, az élet nem lehet monoton.
A népesdési törvény.
Az emberi faj életében is elsőrendű követelmény a szaporodásának szabályozhatósága.
A homo sapiens olyan alacsony életképességgel jelent meg, hogy a nőknek szinte folyamatosan kellett szülni. Ennek volt köszönhető, hogy fajunk nagyon gyenge fizikai adottságai ellenére gyűjtögető életmódban is fennmaradhatott.
A termelésből élő ember halandósága jelentősen csökkent, ennek következtében túlzottá vált a termékenysége. Ez az ellentmondás az életkörülmények javulásával egyre nőtt, tehát fajunk túlnépesedővé vált. Azt azonban nem volt képes elviselni. Ezért magának kellett a halálozást magas szinten tartani. A létszámának szabályozását a társadalom ugyan nem ismerte fel, ösztönösen mégis megoldotta. Az osztálytársadalom ezt a megoldást jelentette.
Az osztálytársadalmak elsődleges funkciója a létszámnak a nagyon lassan növekvő lehetőségekhez való fékezése volt. Ennek fényében látom alapvetően másképpen az elmúlt ötezer év történetét. Felismertem, hogy a történelmünket elsősorban a túlnépesedés elleni védekezés kényszere determinálta.
A nők egyenrangúsága.
A történelemtudomány még ma is aránytalanul férfi centrikus. Fajuk egyedeinek másik felének sorsa alig kap figyelmet. Ez az alárendeltség az állatvilágban csak a fizikai erőfölényből fakad. Mivel a termelő társadalom lényegében a fizikai erő alkalmazására épül, a nők szerepe a gyűjtögetéshez képest is csökkent.
Az osztálytársadalmakban, mivel azok létét a túlnépesedés determinálta, a nők szexuális kiszolgáltatottsága vezetett a nők másodrangú szerepéhez. Szinte nyomát sem találtam annak, hogy a történelemtudomány külön foglalkozott volna a nők szabadságának alakulásával. Mivel ez végső soron a termelésben vállalt szerepükön múlott, erre nagy súlyt kellene fektetni. Ezt találtam meg a kapásnövények és az istállózás megjelenése során.
Fogamzásgátlás.
Tekintettel arra, hogy a termelésre épülő társadalmakban a legnagyobb veszély a túlszaporodás volt, ezt csak a társadalom szervezett emberpusztítása volt képes megállítani, a könnyű, egyszerű és biztos fogamzásgátlás volt az a technikai találmány, ami lehetővé tette, hogy csak annyi ember szülessen, amennyit a szülők akarnak. Szinte semmit nem érthet meg az elmúlt ötezer év történelméből az, aki nem veszi figyelembe, hogy sok születés nem a gyermeket akarás alapján született, sőt jelentős volt az olyan esetek száma, amikor a nők számára az életét tönkretevő volt a terhessé válás.
A Nyugat dicsőségének kulcsa.
Az elmúlt ötszáz évben, és jelenleg is, a Nyugat épített ki olyan társadalmat, amelyikben megállt a túlnépesedés. Ehhez a körülmények spontán létrejöttén kívül, alapvető szerepet játszott, hogy az első ezredfordulót követő ötszáz évben olyan feudális társdalom működhetett, amiben a kiscsaládos jobbágyrendszer mintegy felére csökkentette a születések számát, ezzel lehetővé tette a túlnépesedést fékező társadalmi önpusztítás mérsékeltebb alkalmazását. A kiscsaládnak köszönhetjük, hogy a nyugati feudális társadalom a többinél sokkal humánusabb, az emberi életet értékelőbb lett.
A Nyugat a Golf-áramnak köszönhető éghajlatának és térségének köszönhette, hogy itt alakult ki a természetes csapadékra épült, az állattartással összekötött földművelés, amire az elmúlt évezredben a Nyugat sikere, végül az agrártechnikai forradalom épülhetett.
Egyre inkább a környezetet maga az ember módosítja.
Ezt csak akkor érthetjük meg, ha a környezetet nemcsak természeti, tőlünk független adottságnak tekintjük. Ez nagyon jól illusztrálható a szállítás technikai fejlődésén keresztül. A távolságot ugyanis nem a hosszával, hanem a legyőzhetőségével kell mérni.
- Ma már a kommunikációban egymáshoz közel vagyunk, a távolság legyőzése idő és költségmentes. A múltban ez volt a legnehezebben, és a legdrágábban megoldható feladat.
- Ma a kikötőkből kikötőkbe való árumozgatás olcsóbb és egyszerűbb, mint a településen belüli. Százötven éve Ausztrália több hónapos távolságra volt. Ma heteken belül bármi olcsón szállítható.
- A vasútnak, majd a közutaknak köszönhetően a szárazföldön való utazás, és áruszállítás a korábbinál százszor közelebb került.
A társadalmi munkamegosztás számára a földünk mérete századéra, ezredére csökkent. Ami a térképen messze van, az a házhoz, a vállalkozáshoz közel lett.
A természeti környezet változása tudatváltozással jár.
A jelenkort csak akkor érthetjük meg, ha tudomásul vesszük, hogy a tudománynak és technikának köszönhetően a természeti környezetünk évente többel változik, mint korábban évezredek során.
Arról egyelőre fogalmunk sem lehet, hogyan fog a magunk által okozott fergeteges környezetváltozás hatni a tudatunkra.
Ezzel tehát nem is kísérletezem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése